Káros mellékhatásokkal jár a vérnyomás-gyógyszer?

Egyik vízhajtó jobb, mint a másik

Azok a páciensek, akik egy gyakori vízhajtót alkalmaznak a vérnyomás csökkentésének elősegítésére, jobban teszik, ha hasonló, de biztonságosabb típust választanak – mutatott rá egy új tanulmány.

Nem túl biztonságos egy, vizelethajtóként alkalmazott gyógykészítmény – azon betegeknek, akik ezt használják a vérnyomás csökkentésére, jobb megoldás lenne a kutatók szerint egy hasonlóan hatékony, de másik típus beszerzése – állapította meg egy új tanulmány.

A jelenlegi irányelvek a klórhalidont (talitont) javasolják első körben diuretikumként. Ezzel azonban komoly mellékhatások járhatnak, melyeket egy hasonló szer alkalmazásával ki lehetne küszöbölni, például hidroklorotiazid (Hydrodiuril) használatával.

„A vízhajtókat a magas vérnyomás kezelésére szolgáló legjobb gyógyszerek között ismerik el, ám nincsenek randomizált tanulmányok, amelyek segítenének eldönteni, melyik a legelőnyösebb” – mondta el dr. George Hripcsak, a New York-i Columbia Egyetem biomedikai informatika vezetője. - "A hidroklorotiazid a világon leggyakrabban alkalmazott vizelethajtó, ugyanakkor a klórtalidon is egyre inkább népszerű, mivel hosszabb ideig hat, ennélfogva hatékonyabb lehet" – tette hozzá a szakember.

Az Amerikai Kardiológiai Kollégium és az Amerikai Szív Szövetség iránymutatásai ezért javasolják a klorthalidont.Egy új tanulmány azonban felfedezte, hogy az ezen készítményt alkalmazó pácienseknek háromszor nagyobb esélyük van a hidroklorotiazidot szedőkkel szemben a veszélyesen alacsony a káliumszintre és egyéb elektrolitok egyensúlyhiányára, illetve a veseproblémákra.A betegek 6 százalékánál, akik szedték a klorthalidont, alacsony volt a káliumszint, ellentétben a hidroklorotiazidot használók 2 százalékával. A kutatók megállapították, hogy az arány változatlan maradt a klórthalidon alacsonyabb adagolása esetén is.

„Amennyiben valaki klorthalidont szed, orvosának gondosan ellenőriznie kell az elektrolitjait és a veséje működését” – mondta dr. Hripcsak.

A tanulmányhoz a kutatócsoport 17 évnyi adatot vizsgált át, több mint 730 ezer páciensét, akiket magas vérnyomás miatt kezeltek. Miközben mindkét említett gyógyszer hatékonyan megelőzte a szívrohamot, illetve a szívelégtelenség és stroke miatti kórházi kezelést, a klórthalidon nagyobb a mellékhatások kockázatával járt. Ezen mellékhatások közé tartozott az alacsony káliumszint, amely rendellenes szívritmust eredményezhet; az alacsony sószint, amely zavartságot okozhat; a veseelégtelenség és a 2-es típusú diabétesz.Nem az első tanulmányról van szó, amely rámutat ezekre a mellékhatásokra – jegyzik meg a szerzők.

„Amíg jelentőseb bizonyítékok nem mutatják ennek ellenkezőjét, úgy gondolom, ez a tanulmány rávilágít arra, hogy jobb, ha az érintett betegek a hidroklorotiazidot alkalmazzák magas vérnyomás ellen szedett vízhajtóként”- fejtette ki dr. Harlan Krumholz, a tanulmány társszerzője.

Előrejelzése szerint a kezelési iránymutatások a klórthalidon általános jóváhagyásától a megfelelőbb gyógyszer irányába mozdulhatnak el, olyan készítmények felé, amelyek biztonságosabbak.Hozzátette, hogy mindkét gyógyszer egyformán hatásos és olcsó. A jó hír az, hogy a jobb választás a leggyakrabban felírt vízhajtó, melyet magas vérnyomásra adnak. Az eredmények mindenképp arra késztethetik a pácienseket, hogy beszéljék át orvosukkal a kezelési lehetőségeket.

„A bizonyíték jelentős, ugyanakkor ez nem egy klinikai kísérlet, s ez hagyhat bennünk bizonyos fokú bizonytalanságot" – jegyezte meg Krumholz. – "Ám amíg nincs ennél erősebb bizonyíték, a tanulmány az eddigi legjobb információkkal szolgál, s ez a hidroklorotiazidot támogatja.”

Dr. Gregg Fonarow, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kardiológiai professzora ugyanakkor megjegyezte: mivel a tanulmány visszatekint adatokra, nem bizonyíthatja egyértelműen, hogy egyik gyógyszer jobb vagy biztonságosabb a másiknál. Hozzátette azonban, hogy szerencsére egy nagy, randomizált vizsgálat éppen most zajlik, amelynek eredményeit 2022-re várják.

"Mindenesetre, a legfontosabb dolog, amit a magas vérnyomással küzdő emberek tehetnek, az, hogy állapotuk ellenőrzése folyamatos legyen" – fejtette ki Fonarow. A tanulmányt a JAMA Internal Medicine szaklap közölte.