Tudjon meg mindent a legfontosabb kardiológiai szűrővizsgálatokról!

Mit tehetünk egészségünk megóvása érdekében?

Ebben a cikkben és a következő néhány alkalommal szeretném felhívni a figyelmet a felnőttkorban ajánlatos szűrővizsgálatokra és azokra a betegségekre, melyeket vagy melyek kockázatát felismerhetjük általuk.

Miért fontosak a szűrővizsgálatok?

A betegségek időben való felismerésében, a kockázatok kiszűrésében, a betegségek tudatos megelőzésében van szerepük. A betegségre jellemző laboratóriumi eltérést vagy szövettani elváltozást vizsgáljuk, vagy funkciócsökkenést, zavart detektálunk.

Amennyiben korán felismerjük a betegségre jellemző eltérést vagy kockázati tényezőt, és kezeljük, rendezzük a korai problémát, elváltozást, feltartóztathatjuk a betegség kialakulását. Életmódbeli változtatással, szoros kontrollal, gondozással az állapotromlást, szövődményeket, vagy magának a betegségnek a kialakulását is megakadályozhatjuk. Mindez az élet hosszát és minőségét befolyásolja. A szűrővizsgálatok elvégzése egy hosszútávú stratégiai eszköz, mellyel a lakosság élettartamának és életminőségének javítása a cél.

A szűrővizsgálatokat rendszeres időközönként végzik tünet- és panaszmentes egyéneken, annak érdekében, hogy egy betegség fennállását (lehetőség szerint korai szakaszban) ill. annak a valószínűségét igazolják vagy éppen kizárják.

A betegségek kialakulása nem hirtelen következik be, egy folyamat szerint megy végbe, melynek különböző szakaszai vannak.

Az első egytünetmentes szakasz, amikor sejtszinten elindult egy változás, aminek következtében később ki fog alakulni a betegség, azonban ebben a szakaszban az érintett személy panasz- és tünetmentes, klinikailag egészséges. A szűrővizsgálatok ezt a szakaszt célozzák, ebben a szakaszban szeretnék felismerni, kimutatni a szabad szemmel láthatatlan, nem észrevehető elváltozást.

A következő szakaszbankülönböző jeleket, változásokatvesz észre az érintett személy, de még nincs betegségtudata. Ezek a jelek azonban arra késztethetik, hogy szűrővizsgálatokat vegyen igénybe. Ez a szakasz hosszabb ideig eltarthat, és megelőzheti a betegség tüneteinek megjelenését.

A betegség megjelenése, a klinikai tünetek, panaszok észlelése a következő szakasz, ami miatt az emberek orvoshoz fordulnak, azonban ilyenkor már a betegséget észleljük.

A szűrővizsgálatok célja, hogy az első, legfeljebb a második szakaszban detektáljuk egy elváltozás meglétét, mert ekkor tudunk a legeredményesebben beavatkozni.

Erre legjobb példa a daganatos betegségek miatt bevezetett szűrővizsgálatok létjogosultsága és hatékonysága. A daganatos betegségeket szűrővizsgálatok nélkül csak klinikai tüneteket okozó szakaszban, vagyis előrehaladott stádiumban észlelnénk, ami viszont a kezelés hatékonyságát korlátozza a daganat nagyságbeli kiterjedése és az egész szervezetben való szétterjedése miatt.

A fejlettebb országokban az egész lakosság állapotának javítása érdekében átfogó, szervezett szűrőrendszer létezik az egészségügybe integrálva.

A szűrővizsgálattól elvárható, hogy hatékony, egyszerű legyen, ne okozzon fájdalmat, kellemetlenséget, emellett reális költségű legyen. A legfontosabb azonban az érzékenysége, azaz, hogy a vizsgálat elvégzésével nagyon nagy biztonsággal tudjuk kizárni vagy igazolni a betegségmegelőző állapot meglétét vagy hiányát. Amennyiben negatív az eredmény, kizárhatjuk a betegség meglétét, amennyiben pozitív, időt nyerünk a betegség kialakulása előtt, és megtehetjük a szükséges további intézkedéseket.

A szűrővizsgálat nem egyenlő az orvosi vizsgálattal, megelőzi azt, pozitivitás esetén felhívja az orvosi vizsgálat szükségességére a figyelmet.

Azelőző cikkhezkapcsolódóan tekintsük át a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségek rizikóinak felméréséhez szükséges tennivalókat.

• Van-e a családunkban a felmenők között szív- és érrendszeri beteg?
  Ha van magas vérnyomás, előfordult szívinfarktus, stroke (lásd előző cikk), trombózis (vérrögösödés), akkor ezt családi kockázati tényezőként kell kezelnünk.
• Van-e súlyfeleslegünk?
  Ezt próbáljuk objektíven felmérni azáltal, hogy meghatározzuk a testtömegindexünket (BMI= Body Mass Index – angol kifejezésből) az alábbi képlet segítségével:Pl. egy 70 kg-os 175 cm magas ember testtömegindexe: 70: 1,75²= 70: 3,0625= 22,85 kg/m². Ez esetben a BMI normál testtömeget jelez az illető egyénnél, nem elhízott és nem is sovány. Használhatjuk az interneten elérhető testtömegindex-kalkulátort is.Ez egy olyan mérőszám, amely megmutatja az elhízás mértékét. Normál: 18,5-24,9 kg/m² Túlsúly: 25-29,9 kg/m² I. fokú elhízás: 30-34,9 kg/m² II. fokú elhízás: 35-39,9 kg/m² III. fokú elhízás: 40 kg/m²
• Milyenek a táplálkozási szokásaink?
  Korszerűen táplálkozunk-e (összetétel, mennyiség szempontjából)? Az elfogyasztott ételek között mennyi a szénhidrát, zsír, fehérje?
• Dohányzunk-e?
  A dohányzás kockázati tényező.
• Van-e panaszunk?
  Szívtáji szorító érzés, nehézlégzés, lábdagadás, fejfájás.
• Mennyi a vérnyomásunk?
  Érdemes családonként egy vérnyomásmérőt tartani, ami bizonytalan panaszok esetén informál bennünket az aktuális állapotról, és az orvosnak is tudunk információval szolgálni, valamint korán felismerhetjük a tünetmentes hipertóniát (magas vérnyomást).
• Van-e szorongás, stressz az életünkben, és mi ennek a mértéke?
  A stressz az egyik legsúlyosabb kockázati tényező!

Amennyiben több kockázati tényező együttesen előfordul, fiatal korban is érdemes a háziorvosnál az alap állapotfelmérő vizsgálatokat megcsináltatni szív- és érrendszeri betegség felmérése irányában.

• vérnyomásmérés
• EKG
• mellkasröntgen
• laborvizsgálat (pl. vérzsírok mérése)

A vizsgálatok eredménye alapján kardiológiai szakvizsgálat lehet szükséges, melyet a háziorvossal kell megkonzultálni.