Ez a jódhiány 5 gyakori tünete

A jód egy nagyon fontos szervünk, a pajzsmirigy megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, ám nem mindegy, hogy mikor és mennyit fogyasztunk, mert akár árthatunk is vele.

Hogy pontosan milyen tünetek esetén gyanakodjuk jódhiányra, és melyek a biztonságos jódpótlás szabályai, Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa foglalta össze.

A túl kevés és a túl sok jód is káros

A pajzsmirigynek ahhoz, hogy hormonjait elő tudja állítani, jódra van szüksége. Mivel hazánkban a termőföld jódban szegény, ezért az itt termő növények is alacsony jódtartalmúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek automatikusan jódtartalmú táplálékkiegészítőket kellene szednie, sőt Balázs professzor épp arra figyelmeztet, hogy a túlzásba vitt jódfogyasztás épp úgy felboríthatja a pajzsmirigy működését, ahogyan a jódhiány. Annyi különbséggel, hogy míg utóbbi esetben jellemzően pajzsmirigy alulműködés alakul ki, addig a túlzott jódfogyasztás autoimmun pajzsmirigybetegségeket és túlműködő göbös pajzsmirigybetegség esetén súlyos túlműködést is kiválthat.

„A szervetlen jód kétélű fegyver. Jóllehet, a pajzsmirigy működéséhez valóban szükséges, de túlzott bevitelével a pajzsmirigygyulladás kialakulását, ill. fellángolását lehet kiváltani. Ez különösen fontos a terhesek esetében. Az alkalmazott "magzatvédő" készítmények között gyakran sok jódot visznek be, ez akár ismételt vetéléseket is okozhat!”

Milyen esetben lehet indokolt a jódpótlás?

1. Nyelési nehézség, nyakfeszülés

Ha kevés a jód a szervezetben, a pajzsmirigy egyre keményebben dolgozik, hogy jód hiányában is előállítsa a hormonjait. Ennek érdekében megnöveli saját méretét, hétköznapi nevén golyva alakul ki. A nyak mérete szabad szemmel láthatóan is megvastagszik, az érintettek nyelési nehézséget, nyakfeszülést érezhetnek.

2. Ok nélküli hízás

Ha ugyanúgy táplálkozunk és annyit mozgunk, mint korábban és a testsúlyunk ennek ellenére is nő, érdemes jódhiányra gyanakodni. A pajzsmirigyhormonok kontrollálják az anyagcsere sebességét. Ha nincs a működésükhöz elegendő jód a szervezetben, akkor kevesebb pajzsmirigy hormon termelődik, az anyagcsere lelassul, beindul a hízás.

3. Fáradtság és gyengeség

Ilyenkor télen általános jelenség, ám ha érezhetően kevesebb az energiánk, bármikor képesek lennénk elaludni és hosszabb ideje gyengének érezzük magunkat, az jódhiány miatt is lehet.

4. Hajhullás

A jódhiány és a következtében kialakult pajzsmirigy alulműködés gyakori tünete a haj megritkulása.

5. Száraz, repedezett bőr

Ebben az évszakban szintén gyakori, a tél velejárója a hidegben száradó, viszkető, kirepedezett bőr. Ám jódhiány mellett hiába ápoljuk bőrünket különböző tápláló, hidratáló krémekkel, látványos javulást nem tudunk elérni csak akkor, ha gondoskodtunk a hiányzó ásványi anyag pótlásáról.

Honnan tudhatom, hogy mennyi jódra van szükségem?

Egészséges szervezet számára a napi jódszükségletet az életkor határozza meg. 1 éves korig 40-60, 2-3 év között 70, 4 és 6 év között 90, 7 és 10 év között 120, 11 év felett pedig 150 mikrogram. Terhesség alatt 175, szoptatás időszakában pedig ennél is magasabb, 200 mikrogram jódot javasolt naponta elfogyasztani.

Ha azonban a felsorolt panaszokat tapasztaljuk, vagy tudjuk, hogy valamilyen pajzsmirigybetegségünk van, a szervezetben lévő jód mennyiségét vizeletből javasolt először pontosan meghatározni. Ennek mértéke alapján pedig orvosi javaslatra és ellenőrzés mellett személyre szabott jódpótlásra is szükség lehet.

Nem biztos, hogy a jódpótlás oldja meg a problémát!

"A baj az napjainkban, hogy a jódot javasolják, adják, de a jód szintet, ill. ürítést nem határozzák meg. Ez olyan, mintha a cukorbetegeknek úgy adnák az inzulin, hogy a vércukrot nem határoznánk meg" - hangsúlyozza Balázs professzor. Ha akár a jódhiány miatt, akár más okból pajzsmirigy betegségünk alakult ki, akkor nem biztos, hogy kizárólag a jód pótlásával orvosolni lehet a problémát. Alapos kivizsgálást követően a tüneteink függvényében hormonpótlásra vagy műtétre is szükség lehet, hogy a tüneteink megszűnjenek. A személyre szabott kezelés megválasztása endokrinológus feladata.