Minden év november 14-én ünnepeljük a Diabétesz Világnapot, melynek során még nagyobb hangsúly helyeződik a betegség megismerésére, kezelésére és a szűrések fontosságára.

A világnap alkalmával dr. Porochnavecz Mariettával, a Cukorbetegközpont diabetológusával készült interjút olvashatják.

Mi a gyakoribb, honnan derül fény a betegségre?

Attól függ, hogy 1-es vagy 2-es diabéteszes a beteg. Az 1-es típusra a komoly panaszok (szomjazás, gyakori vizelés, fogyás, fáradékonyság) miatt hamar fény derül. A 2-es típus évek alatt lappangva alakul ki. Amikor már tüneteket okoz, általában nagyon magas vércukor értéket mérünk. Előfordul, hogy a szövődmények (szemészeti, vese, idegrendszeri vagy érszövődmények ) kivizsgálása során derül fény a diabéteszre.

Mely korcsoportból kerül ki a legtöbb 2-es típusú cukorbeteg?

Leginkább az ötven év feletti korosztályból. Az utóbbi időben a mozgásszegény életmód és helytelen táplálkozás miatt egyre fiatalabbaknál, sőt kamaszkorban is felléphet.

Mit tapasztal, mennyire veszik komolyan az emberek a szűréseket (főleg azok, akik magasabb rizikócsoportba tartoznak)?

A betegek többsége sajnos nem jár szűrésekre. Úgy gondolom, hogy elsősorban a családorvosok tehetnek sokat e téren, mert ők találkoznak rendszeresen a beteggel és tudják, hogy ki tartozik rizikócsoportba.

Milyen gyakori, hogy az 1-es típust felnőttkorban fedezik fel?

1-es típusú diabetes lényegesen ritkább, mint a 2-es típus, de bármely életkorban jelentkezhet. Ma már vannak olyan markerek amelyek alapján biztonsággal megállapítható, hogy melyik típusba tartoznak.

Milyen fejlődésen ment keresztül az utóbbi időkben a cukorbetegség terápiája?

A 2000-es évek óta nagy számban jelentek meg, mind tablettás, mind injekciós új készítmények. Ezekkel sokkal inkább lehet személyre szabottan kezelni a betegeket. Az újabb inzulin készítmények mellett lényegesen kevesebb hipoglikémia fordul elő.Csak jó szív-és érrendszeri hatással rendelkező gyógyszerek kerülhetnek forgalomba.

Hol van még szükség fejlődésre?

Úgy gondolom, hogy gyógyszer készítmény sok van és rendszeresen jelennek meg újabbak. Ezek megfelelő kombinációjával jobb anyagcsere helyzetet lehet elérni. Nagyon fontosnak tartom a rendszeres kommunikációt a betegekkel, hogy legyenek tisztában a betegségükkel, a gyógyszeres kezelés mellett a diéta és az életmód fontosságával. A szövődmények megelőzésében legnagyobb szerepe a jó anyagcsere állapotnak van.

Mit tapasztal, mennyi idő elsajátítania a betegeknek a cukorbetegnek való életmódot?

Ez attól függ, hogy a beteg mennyire akarja elsajátítani. A felvilágosítás, a tudás, önmagában nem elég, ezt hosszú távon be is kell tartani.

Mi az, ami a betegek életét a legjobban megnehezíti?

A cukorbetegek leginkább a rendszerességet fogadják el nehezen. A tartós diéta, mozgás jelent komoly feladatot számukra.

Mi is pontosan az inzulinpumpa vagy a szöveti cukormonitorozás? Sokat hallani róluk, mégis kevesen tudják, mik is pontosan?

Az inzulinpumpát a labilis 1-es típusú betegeknek javasoljuk. Ezzel szeretnénk biztosítani a jobb anyagcsere helyzetet, a hipoglikémiák számának a csökkenését, a nagy vércukor ingadozások elkerülését. A szöveti cukormonitorozás minden olyan diabétezses betegnek ajánlott, akinél nem sikerül tartósan jó anyagcsere állapotot elérni. A behelyezett kanül biztosítja, hogy napokon keresztül lehessen mérni, és eltárolni az adatokat. A több száz mérés alapján látható, hogy mikor jelentkeznek alacsony és magas vércukor értékek és ennek alapján hogy kell módosítani a kezelést.

Mennyire gyakori, hogy nehezen lehet beállítani a megfelelő vércukorszintet? Ennek általában mi az oka?

Inzulinos kezelés esetén nehezebb a vércukorszintet beállítani, különösen 1-es típusú beteg esetén. Ennek sok oka lehet pl. a kooperáció nehézsége, az inzulin mennyiség és a bevitt szénhidrát mennyiség nincs összhangban, vagy nem veszi tekintetbe a beteg a mozgás vércukor csökkentő szerepét - mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

Mit üzenne a frissen diagnosztizált, 2-es típusú cukorbetegeknek?

A diagnózis megállapítása után szükségesnek tartom a beteg felvilágosítását a betegségéről, a diéta és a mozgás szükségességéről. Fontosnak tartom a vércukormérést nemcsak éhomra, hanem a fő étkezések után másfél órával is. A kezelés típusától függően évi 2-3 alkalommal laboratóriumi ellenőrzést, a HbA1c érték mérést is javaslok.Ezen kívül évente szemészeti vizsgálatot, és a panaszoktól függően a szövődmények irányában történő vizsgálatokat is szükségesnek tartok.

„A cukorbetegek leginkább a rendszerességet fogadják el nehezen”