Félóránként egy infarktus és három stroke...

Évente 15 ezer infarktus és 40-50 ezer stroke, vagyis mintegy félóránként egy infarktus és tíz percenként egy stroke.

Évente hétezer, naponta kb. 20 végtag-amputáció. A halálesetek feléért a szív-érrendszeri betegségek tehetők felelőssé. Riasztó magyarországi adatok, ám a legmegdöbbentőbb, hogy túlnyomó részük megelőzhető lenne, hiszen ezek civilizációs betegségek, melyek alapvetően a túlzott kényelemből és káros szenvedélyekből fakadnak. Szeptember utolsó vasárnapja a Szív Világnapja, amely tökéletes alkalom arra, hogy újra felhívjuk a figyelmet a prevencióra.

„Tíz infarktusból nyolc megelőzhető lenne. A szív-és érrendszeri betegségek hátterében ugyanis több civilizációs kórkép áll: magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás. Ezek alapvető oka az ülő életmód, a túlzott mértékű étkezés, valamint a testedzés hiánya. Ha ezekhez társul a legfőbb közellenség, a dohányzás is, csak idő kérdése, hogy valamelyik megbetegedés a fentiek közül, vagy a helytelen életmód miatt más egyéb kórkép, például rosszindulatú daganat kialakuljon” – mondta dr. Mohay Sándor, a Budai Egészségközpont kardiológus, aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvosa.

A szív-és érrendszeri betegségek főbb tünetei:

• Infarktusra kell gyanakodnunk, ha mellkasi, háti, nyaki vagy karban érzett nyomást, szorítást érzünk, amelyet verítékezés kísér és a tünetekhez gyengeség és ájulásérzés is társul.
• Stroke esetén hirtelen beszéd-és látászavar, végtaggyengeség vagy -bénulás, szédülés, fejfájás, eszméletvesztés léphet fel. Az arc aszimmetrikussá válik, a beteg nem tudja mozgatni a karjait.
• Az alsó végtagi érszűkület típusos tünete a gyaloglás közben fellépő lábikra- vagy combgörcs.

Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében?

• Törekedjünk a normális testsúly elérésére (testmagasság – 100)
• Rendszeres izommunkával és testedzéssel tegyünk a normális vérnyomás (felnőtteknél 140/90), vércukor- és koleszterinszint elérése és fenntartása érdekében. Kiváló mozgásformák ehhez a gyalogolás, kerékpározás, futás és az úszás. A kardio mozgások ugyanis növelik szívünk teljesítőképességét, javul a kondíciónk, a mozgással pedig túlsúlyunktól is megszabadulhatunk.
• A mozgás legyen rendszeres, ha tehetjük, naponta szánjunk rá időt. Akár napi fél óra is hasznos.
• Fogyasszunk naponta legalább negyed kg zöldséget, gyümölcsöt, részesítsük előnyben az olívaolajat, valamint hetente háromszor együnk halat.
• A különféle növényi eredetű olajok, margarinok valamint az olajos magvak fogyasztása jótékony hatással van szívünk működésére.
• Kerüljük a túlságosan zsíros ételeket, a gyorsételeket, és úgy általában is figyeljünk oda, hogy étkezésünk kiegyensúlyozott, rendszeres és a szervezetünk igényeinek megfelelő legyen. Ne dohányozzunk, beleértve az elektromos cigarettát és a vízipipát is, melyek még a hagyományos cigarettánál is károsabbak.

Mit tegyünk, ha valaki rosszul lesz mellettünk?

Infarktus vagy stroke esetén minden perc számít, így nagyon fontos, hogy felismerjük a tüneteket és időben megkezdjük a segítségnyújtást. A beteghez azonnal hívjunk mentőt, mivel a gyors orvosi beavatkozás növeli a túlélés, és csökkenti a maradandó károsodás esélyét. Amíg nem érkezik meg a segítség, nyugtassuk meg a beteget és kérjük meg, hogy ne mozogjon. Helyezzük kényelmes ülő- vagy fekvőhelyzetbe és ne hagyjuk magára. Ha eszméletvesztés, vagy légzésleállás lépne fel, kezdjük meg az újraélesztést mellkaskompresszióval és lélegeztetéssel.