Az aranyér - Amiről senki sem szeret beszélni

Az aranyér egy nagyon gyakori betegség, a felnőtt lakosság 50%-át érinti, mégsem beszélünk róla szívesen. Pedig fontos lenne tudnunk, hogy milyen típusai vannak, és mikor kell szakemberhez fordulnunk ahhoz, hogy megelőzzünk egy kellemetlen beavatkozást.

Dr. Sipos Péter, a Duna Medical Center sebész szakorvosa elmondja, hogy milyen kezelési formák érhetőek el, és hogyan előzhető meg a betegség kialakulása és súlyosbodása.

Milyen tünetei és milyen típusai vannak?

Elhelyezkedésétől függően kétféle aranyeret különböztetünk meg. A külső aranyerek általában azonnal panaszt okoznak, kellemetlenek, kitüremkednek, és később fájnak és akár vérezhetnek is. Gyakran emelésre, erőlködésre, köhögést követően trombotizálhatnak, ami már súlyos fájdalommal, duzzadással és gyulladással jár.A belső aranyér a székelést követően fájdalom nélküli vérzést okoz, amit a legtöbb esetben a WC papíron hagyott vér miatt vesznek észre.

Ezt a típust négy kategóriába soroljuk:

1. Mérsékelten megnagyobbodott, vérzékeny aranyér, kifordulás nélkül, mely sem lényeges tünetet, sem panaszt nem okoz.
2. Préseléskor, székletürítéskor kiforduló, de spontán visszahúzódó csomó, ami a kitüremkedéskor diszkomfortot, akár vérzést is okozhat.
3. A harmadik stádiumban levő aranyeres csomók már nehezen húzódnak vissza maguktól, szinte mindig fájnak és vérezhetnek.
4. Állandóan kifordult állapotban levő, vissza nem helyezhető aranyér.

"Fontos szem előtt tartani, hogy mind a belső, mind a külső aranyerek jelentkezhetnek végbéltáji viszketéssel és tisztántartási panasszal" – hangsúlyozza Dr. Sipos Péter.

Mikor és milyen orvoshoz kell fordulni?

A betegek jellemzően csak a tünetek rosszabbodása esetén kezdenek el foglalkozni a betegséggel, vagy fordulnak szakemberhez. Pedig a nem múló fájdalom, a kitüremkedés megjelenése és ismétlődő vérzés esetén, főleg 40 éves kor felett mindenképpen javasolt az orvosi vizsgálat.A kezdődő aranyeres panaszokat a háziorvos is sikerrel tudja kezelni. Amennyiben mégsem enyhülnek, vagy szűnnek meg a panaszok, akkor mindenképp javasolt proktológushoz fordulni.

Mitől alakul ki?

A betegséget minden a hasüregi nyomás fokozódásával járó állapot kiválthatja és súlyosbíthatja. Ilyen lehet egy nagy emelés, a heves köhögés, a székrekedés miatti erőlködés, de okozhatja a haskörfogat növekedésével járó elhízás, a hasi víz és a terhesség is. A várandósság miatt megnagyobbodott méh, emelkedett hasi nyomás és a fokozott folyadékigény együttesen az érintettek harmadánál aranyeres panaszokat válthat ki. A szülés körüli időszak igényli a legnagyobb odafigyelést.

Mit tehetünk ellene?

Mint szinte minden esetben a megelőzés a leghatékonyabb. Elodázhatjuk, vagy akár teljesen el is kerülhetjük a betegség kialakulását a rostban gazdag étrenddel, a megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével, a rendszeres étkezéssel és a testmozgással. Akinél mindez nem elegendő, fontos a székletlágyító rostanyagok extra fogyasztása, mint az étkezési korpa, az útifűmaghéj vagy a lenmagpehely. Megfigyelhető, hogy azokban az országokban, ahol magasabb a rostfogyasztás, többet mozognak, és ahol kevesebben végeznek egész napos ülő munkát, ott ritkábban fordul elő az aranyér.

Ha már kialakult a betegség egy enyhébb változata, szedhetünk tablettákat, alkalmazhatunk kúpokat, krémeket, illetve időnként segíthet a kismedencei torna és a kamillás ülőfürdő is. A külső aranyeres csomó esetén a vérrög, vagy az itt levő aranyér eltávolítása jelenti a megoldást. A második fokú belső aranyereknél a gumigyűrű felhelyezése, a harmadfokú aranyereknél a varrógépes aranyér eltávolítás, vagy az ultrahangos aranyérlekötés, esetleg a lézeres aranyér elzárás a megoldás. A negyedik fokú aranyereknél is alkalmazhatóak ezek a módszerek, de ennél a stádiumnál mindezt gyakrabban ki kell egészíteni a hagyományos aranyér-eltávolítással.