Miért autoimmun betegség a narkolepszia?

Hatékonyabb gyógyszerek az immunrendszert céloznák meg

Az aluszékonyság ilyen mértékét a kutatók az utóbbi időben autoimmun betegségségként tartják számon. De miért nevezhetjük a narkolepszia neurológiai állapotot annak?

Vajon mi valójában az aluszékonyság? Egy korábbi kutatás vetette fel, hogy a narkolepszia autoimmun betegség. Most egy új kutatás, melyet a Nature Communications szaklapban publikáltak, további bizonyítékot talált arra, hogy ez igaz.A narkolepszia egy krónikus neorológiai állapot, mely az ember alvás-ébrenlét ciklusát érinti. Hatására a páciens a nap folyamán túlságosan fáradtnak érzi magát, s hirtelen „alvásrohamok” jönnek rá, nagyfokú vágyat érez arra, hogy aludjon, akár mindennapi tevékenységei közben.

Az amerikai Neurológiai Betegség és Stroke Intézet szerint az Egyesült Államokban 135-200 ezer embert érinthet ez az állapot. Ezek a személyek ún. kataplexiát is tapasztalnak, ami azt jelenti, hogy izmaik egyszercsak elveszítik tónusukat, amely általában erős érzelemre adott reakció, például nevetés vagy meglepetés.A kutatók két kategóriába sorolták a narkolpeszia állapotot: az 1-es típusú gyakoribb, s hozzátartozik a kataplexia is, míg a 2-es típusúnál ez nem jellemző.

Az 1-es típusú narkolepszia esetén a neuronok, melyek az alvást indukáló, hipokretin nevű kémiai anyagot termelik, sérültek. A hipokretin neurotranszmitter, amely segít az agyat éberen tartani és megállítja, hogy ne „csússzon át” az álom fázisába nem megfelelő időszakban.Korábbi tanulmányok kiderítették, hogy a CD4T-nek nevezett immunsejtek egy csoportja autoreaktív a narkolepsziában. Ez azt jelenti, hogy úgy látják a test saját hipokretin-termelő neuronjait, mintha azok idegen baktériumok vagy vírusok lennének, s megtámadják őket.Mostanra az új kutatás további bizonyítékot talált arra, hogy a narkolepszia valójában autoimmun betegség: a dániai kutatók csapata felfedezte, hogy a CD8 T-sejtek is autoreaktívak a narkolepszia esetén.

A tanulmány szerzője Birgitte Rahbek Kornum, a Koppenhágai Egyetem Idegtudományi Tanszékének egyetemi docense. Kollégáival 20 résztvevőtől vett vérmintát elemeztek, akik narkolepsziával küzdöttek, illetve 52 résztvevőtől, akiknek nem volt ilyen betegségük – ők voltak a kontrollcsoport.Az autoreaktív CD8T sejteket szinte mindegyik narkolepsziában szenvedő páciensnél megtalálták. Érdekes módon, a kontrollcsoport néhány tagjánál is kimutathatóak voltak.

„Autoreaktív, citotoxikus CD8 T sejteket találtunk a narkolepsziás betegek vérében" – fejtette ki Rahbek Kornum. - "Ez azt jelenti, hogy a sejtek felismerik a hipokretint termelő neuronokat, amelyek szabályozzák az ember ébrenléti állapotát.”

Mint mondta, azt nem tudják bizonyítani, hogy ezek pusztítják a neuronokat, de jelentős előrelépés történt.

„Találtunk autoreaktív sejteket pár egészséges ember vérében is, itt azonban a sejtek valószínűleg nem aktiválódtak. Ez olyasmi, amit egyre többször veszünk észre autoimmunitás esetén – vagyis, mindannyiunkban ott lehet nyugvó állapotban, s nem mindenkinél aktiválódik. A következő feladat az, hogy kiderítsük, mi teszi aktívvá ezeket” – tette hozzá a kutató.

Az autoreaktív immunsejtek felfedezése a kontrollcsoportban mindenesetre támogatja az elméletet, hogy bizonyos tényezők szükségesek a narkolepszia autoreaktivitásának kiváltásához. Ilyen lehet akár egy vírusos fertőzés is.

A teória információkkal szolgálhat a kutatásokhoz, hogy jobb kezeléseket fedezzenek fel.

„Mostantól nagyobb fókusz kerülhet olyan narkolepszia gyógyszerek készítésére, melyek az immunrendszert célozzák meg” – mondta Birgitte Rahbek Kornum.