Nem mindegy, milyen típusú a véralvadásgátló

Számos véralvadásgátló készítmény létezik, nem csupán a régebbi és az újabb típusúakat különböztetjük meg, hanem a hatásmechanizmus szerint is osztályozzuk, azaz mit gátol (például a K-vitamin hatását vagy a vérlemezkék összecsapódását) a szervezetben. Azt is mérlegelni kell a gyógyszerfelíráskor, hogy okoz-e allergiás tünetet a készítmény vagy annak valamelyik összetevője.

A véralvadásgátlók különböző utakon fejtik ki hatásukat, így nem mindegy, milyen készítményt ír fel a szakorvos. A véralvadásgátlók használata nagy odafigyelést kíván, leginkább a régebbi típusú, kumarin-származékok, ugyanis ügyelni kell a megfelelő mennyiségű és nagyjából egyenlő napi elosztású K-vitamin-bevitelre, valamint az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokra. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája segít eligazodni a témában.

A kumarinok a K-vitamin hatását gátolják a szervezetben, ez az anyag ugyanis szerepet játszik a thrombin és más alvadási fehérjék aktív formáinak képzésében egy úgynevezett gamma-karboxiláció révén. Ha ezt kumarinnal gátoljuk, gátlódik az alvadás. A kumarin gyógyszeres terápiánál elengedhetetlen a rendszeres, hat hetente végzett INR vizsgálat, amely vérvétellel zajlik (az esetek többségében 2- 3 közötti érték az elérendő cél).

"Figyelem! Amennyiben a kezelés első hetében bőrpírt észlel, majd rövid idő múlva igen sötét, csaknem fekete árnyalatot vesz fel, akkor sürgősen forduljon orvoshoz, ez ugyanis a kumarin nekrózis (a bőr kapillárisaiban keletkező véralvadék okozza) jele lehet! Viszonylag ritka mellékhatása lehet ennek a típusnak a fokozottabb hajhullás, illetve hosszabb alkalmazásnál csontritkulás léphet fel, és előfordulhat allergiás reakció" – részletezi a professzor.

A heparin típusú a szervezet természetes véralvadásgátló molekulájának, az antithrombin III-nak a segítségével hat, és a véralvadásban szereplő összes enzim közül egyebek mellett az Xa faktor és a thrombin aktivitását gátolja. A heparint injekciót közvetlenül a fertőtlenített bőr alá kell bejuttatni, szakorvos által meghatározott dózisban. A heparinra és az úgynevezett alacsony molekulasúlyú heparinokra (LMWH) is előfordulhat a betegnél allergia, mind az alapvegyületekre, mind pedig a kísérőanyagokra egyenként.

A NOAC/DOAC az új típusúak, szájon át szedhető véralvadásgátlók. Az ebben szerepelő enzimek, faktorok közül közvetlenül gátolják a thrombin, az Xa faktor összes enzimatikus hatását. A NOAC esetében bizonyítottan kevesebb vérzéses szövődménnyel kell számolni, és nem kell tartani étel-kölcsönhatásoktól sem. A NOAC/DOAC-oknál elsősorban a kísérőanyagokra való allergia jelentős, mert mindegyik tartalmaz titán-dioxidot, az anyavegyületre igen ritka.

Csak kimutatott allergia és összeférhetetlenség esetén, csak orvosi utasításra váltson gyógyszert – hangsúlyozza a Trombózisközpont véralvadási specialistája.