Mitől zsibbad a kar éjszaka?

Tűszúrásszerű érzések a karokban: paresztézia

Amikor az egyik vagy mindkét kar úgy tűnik, mintha elaludt volna, zsibbad és tűszúrás-szerű érzések kerítenek hatalmukba, az állapot neve paresztézia. Mit kell tudni róla és mitől alakul ki?

Bizonyára mindenkivel előfordult már rövidebb időre, hogy elzsibbadt a karja, esetleg átmeneti elszundítás közben. A kar éjszakai zsibbadásának orvosi neve paresztézia. Az állapot több okból is kialakulhat, egyes esetekben jóindulatú, máskor viszont kezelést igényel.A karokat normális esetben érezzük, akár alszunk, akár ébren vagyunk. Ha valaki gyakran tapasztalja a zsibbadást éjszakánként, a dologért valamilyen mögöttes probléma felelős.

Hogyan lehet megelőzni és milyen kezelés áll rendelkezésre?

A paresztézia hivatalos leírása szerint a zsibbadás égő vagy szúró érzés, mely leggyakrabban a karokat, lábakat, talpat érinti. Sokan tűszúrásszerű érzésre panaszkodnak, bőrbizsergésre és zsibbadásra. Olyan, mintha az adott terület egyszerűen „elaludt” volna.

A paresztézia bármikor előfordulhat, minden előzetes figyelmeztetés nélkül. Miközben az érzés kényelmetlen lehet, általában fájdalommentes.A legtöbb ember átmeneti epizódokat tapasztal ebből az állapotból, gyakori, hogy egy adott idegre helyezett nyomás okozza, s ha helyzetet változtatunk, elmúlik.Bizonyos orvosi állapotok is okozhatják azonban a paresztézia jelentkezését.

1.Karpális alagút szindróma: meglehetősen sűrűn fordul elő. Akkor figyelhető meg, ha ismétlődő mozdulatokat tesz az ember, ráadásul nagyon gyakran – például zongorázik, túl nagy nyomást gyakorolva a középső idegre, mely a kar teljes hosszán fut, s a csuklón át halad a kézbe. A szindróma fájdalommal járhat, valamint zsibbadással a karokban és kezekben. A paresztézia első tünete viszont, mely a kezekben és csuklóban jelentkezik, éjszaka figyelhető meg. Oka az lehet, hogy az emberek jó része behajlított csuklóval alszik, sokszor a feje alá rakva azt.

A karpális alagút szindróma a gépelés és hasonló, ismétlődő mozdulatok során gyakran jelentkezik, de terhes nőknél is kialakulhat, valamint folyadékvisszatartás okán.

2.Diabétesz: a cukorbetegség növelheti az idegkárosodás kockázatát. E komplikációt hívják diabetikus neuropátiának. Akkor jön elő, amikor a magas vércukor- és zsírszint a vérben sérti az idegvégződéseket. Ez az állapot szintén okozhat zsibbadást, bizsergő érzést a lábakban, talpakban, de érintheti a karokat és kezeket is.

3.B-vitamin hiány: számos problémát okozhat, beleértve a vérszegénységet és a végtagbizsergést. Könnyű összekeverni azzal, mintha elaludtuk volna a karunkat.

A B-vitamin hiány miatt különösen veszélyben lehetnek a vegetáriánusok, vegánok, 50 év feletti emberek, bizonyos emésztőrendszeri problémákkal küzdők - gyulladásos bélbetegség (IBD), cöliákia -, egyéb, perifériás neuropátiás esetek. Utóbbi azt jelenti, hogy az idegkárosodás főleg a végtagokat érinti.Érdemes tudni, hogy az idegkárosodás számos egyéb esete is okozhat a karokban, lábakban, talpakban és kezekben bizsergést.

Perifériás neuropátiát válthat ki többek között sérülés, alkoholizmus, autoimmun betegségek, bizonyos gyógyszerek – például kemoterápia-orvosság – csontvelő-rendellenességek, fertőzések, például HIV vagy Lyme-kór, tumorok, melyek nyomják az idegeket.

4.Szklerózis multiplex: gyakori, hogy aki ebben a betegségben szenved, első tünetként a zsibbadást és a bizsergő érzést tapasztalja – ezek pedig elsősorban az arcot érintik. Az ún. splinális léziók helyétől függően, melyek a szklerózis multiplex-el jelentkeznek, a páciens a karokban és a lábakban is érezheti a bizsergést.

5.Stroke: a stroke és az átmeneti iszkémiás roham szintén kiválthat zsibbadást, bizsergést a karokban. Az átmeneti iszkémiás roham azt jelenti, hogy valami ideiglenesen befolyásolja az idegek működését, s ez megváltoztatja az érzékelést, így paresztézia is jelentkezhet a karokban, lábakban – fájdalmat és zsibbadást szintén tapasztalhat az ember.

A jelekre fontos odafigyelni és felkutatni a zsibbadás mögöttes okát!