Nyugtalanító hatása van

Nem csupán antiszociálissá válhatunk a közösségi média használatának hatására – növeli a depresszió valószínűségét is, hívják fel a figyelmet a kutatók.

A közösségi média nyugtalanító, felkavaró, zavaró is lehet – hatására nemcsak antiszociálisak lehetünk idővel, hanem a depresszió kialakulását is kockáztatjuk – mutatott rá egy új kutatás.Érdekes módon ennek fordítottja nem igaz. Egy, közel 1200 főiskolással készült felmérés szerint a pozitív online élmény- vagy tapasztalatcsere nem csökkentette olyan nagymértékben a depresszió rizikóját.

„A negatív tapasztalatok nem meglepő módon köthetők a depresszió jelentkezéséhez” – mondta dr. Brian Primack, tanulmányvezető, a Pittsburghi Egyeteme Média, Technológia és Egészségkutatási Központjának vezetője. – "Olyasmi ez, amit sokat hallunk a szubjektív élmények kapcsán az emberektől.”

Meglepőnek nevezte, hogy milyen gyenge a kapcsolat volt egyes modellekben - vagy egyáltalán nem is kimutatható – a pozitív tapasztalatok és a depresszió kisebb esélye között. „Azt gondoltuk, hogy a pozitív tapasztalatoknak erősebb a hatása.”

Primack szerint az a vélekedés, hogy a negativitás erősebb „ütést” jelent, nem kizárólag online jelenség. „A teória neve negatív torzítás, azt sugallja, hogy a negatív dolgok, melyekkel a világban találkozunk, gyakran erőteljesebbek, mint a pozitívak. Például vegyünk egy főiskolán négy különböző osztályt, melyek közül háromban mindent jól csináltál tanárként. Ha azonban a negyedikben nagyon rosszul teljesítettél, az szinte minden mentális energiádat elveszi.”

Vita van arról, hogy az online világ miért olyan elfogult negatív irányban. „Az ok az, hogy az online világ hamis pozitivitással van telítve. Mindenki lelkes a like-ok és a szülinapi köszöntések láttán, ám ha egy dühös vagy negatív hozzászólást látnak, az olyan lesz, mint egy fájó seb, amely különösen rosszul esik.”

A tanulmány szerzői szerint a depresszió a fogyatékosság vezető oka szerte a világon.Kutatásuk résztvevői a Nyugat-Virginiai Egyetem nappali tagozatos diákjai voltak, kétharmaduk nő volt, közel háromnegyedük fehérbőrű, s körülbelül felük szingli. Mindannyian 18-30 év közöttiek, átlagosan 20 évesek. A tanulmány szerzői elmondták: a közösségi média felhasználók 83 százaléka ebbe a korosztályba esik.

A megkérdezetteknek arról kellett beszámolniuk, hogy közösségi média tapasztalataik milyen mértékben pozitívak és negatívak. Maguktól kellett eldönteniük, mi számít nekik pozitívnak vagy negatívnak, instrukciók nélkül. Egy második kérdőív a depressziós tüneteket érzékelte.A kutatók rájöttek, hogy minden 10 százalékos növekedés a kellemetlen közösségi média-tapasztalatokban 20 százalékkal növelte a depresszió kifejlődésének valószínűségét. Azonban minden 10 százalékos emelkedés a pozitív interakciókban csak 4 százalékkal csökkentette e hangulatzavar esélyét.Nem világos ugyanakkor, hogy vajon nem lehetséges-e: a depresszív felhasználók eleve több negatív tapasztalatot szereznek, vagy negatívabban látják az élményeiket.

„A személyiség és a mentális állapot abszolút szerepet játszik a dologban" – mondta Primack. – "Vagyis, ha valaki egyébként is kívülállónak érzi magát, az érzékenyebb az online negativitásra. Ez egy ördögi kör.”

Bárhogyis, védekezésképpen érdemes korlátozni a közösségi média használatát, vagy csak olyan interakciókban részt venni és oldalakon jelen lenni, ahol nem érhet annyi negativitás.

Dr. Philip Muskin, a New York-i Columbia Egyetem Egészségügyi Központjának pszichiátria professzora hozzátette: egyes emberek bizonyos személyiségjegyeiknek vagy rendellenességeiknek köszönhetően különösen rosszul foghatják fel, ami az online felületen zajlik és túlreagálhatják.

Az online hozzászólásoknak igen nagy hatása lehet az egyén egyénhez szóló kommunikációjára. „Senki sem szereti a negatív interakciókat, de ha valaki eleve rosszul van, talán a depresszió miatt is, jóval érzékenyebb lehet. Ha pedig jól érzi magát a bőrében, könnyebben túllendül a negatív dolgokon” – mondta dr. Muskin.A tanulmányt a Depression and Anxiety szaklap jelentette meg.

Közösségi média-függők vagyunk? Nő a depresszió esélye