Mikor ajánlott és mikor nem a terheléses EKG?

A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, vagyis, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál.

Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa arról beszélt, mikor ajánlott és mikor ellenjavallt a vizsgálat.

Milyen esetekben ajánlott?

Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak, amelyet az alábbi esetekben érdemes elvégezni:

• Ha a szűrés során nagyobb szív-érrendszeri kockázatra derült fény.
• A szív koszorús ereinek esetleges szűkületéből adódó vérellátási zavar gyanúja esetén.
• Az alkalmazott terápia hatékonyságának monitorozására. A terheléses EKG vizsgálattal mind a gyógyszeres, mind az életmódkezelés eredményeit vizsgálni lehet.
• Az esetleg már kialakult károsodások felméréséhez.
• A szív és a keringési rendszer terhelhetőségének felmérésére.
• Ritmuszavar provokálása is lehetséges a terhelés során.
• A szívfrekvencia és a vérnyomás változása is megfigyelhető terhelés alatt.
• Nem kardiológiai jellegű műtétek kockázatbecslésére is alkalmas a vizsgálat.

Milyen esetekben nem ajánlott?

Annak ellenére, hogy a terheléses EKG biztonságos vizsgálat, természetesen mérlegelni kell az esetleges kontraindikációkat. Ezek lehet relatívak és abszolútak. Ez utóbbi annyit tesz, hogy ha fennáll egy abszolút kontraindikáció, nem szabad elvégezni a vizsgálatot. Relatív ellenjavallat esetében az orvosnak mérlegelni kell az adott személy állapotát és ennek tudatáéban dönteni.

Milyen az abszolút kontraindikációk?

• Aortarepedés - a főverőér falának hosszanti, lap szerinti szakadása (az ér teljes átlyukadása nélkül) – a vizsgálat a további repedést kockáztatná.
• Akut miokardiális infarktus utáni 48 órában – a terheléses EKG hatására romolhatna az állapot.
• Instabil angina pectoris (a szívizom vérellátási zavara miatt kialakult tünetegyüttes) akut fázisában – akár infarktus vagy szívritmuszavar is kialakulhat.
• Ha fennáll a komoly szívritmuszavar lehetősége – a keringés összeomolhat a terhelés miatt.
• Szívelégtelenség vagy megbomlott keringési egyensúly – összeomolhat a keringés, szívritmuszavar alakulhat ki a vizsgálat következtében.
• Tüdőembólia és tüdőinfarktus akut fázisa – szintén összeomolhat a keringés, szívritmuszavar következhet be.
• Szívizomgyulladás akut fázisa – nő a szívritmuszavar kockázata.
• Súlyos aorta szűkület – ájulást és ritmuszavart okozhat a terheléses EKG.
• Szívbelhártya gyulladás – nőhet az embólia rizikója.
• Mélyvénás trombózis – ugyancsak az embóliakockázat miatt tilos a vizsgálat.

Melyek a relatív kontraindikációk?

• Súlyos magas vérnyomás.
• Bal oldali aorta szűkülete.
• Komoly elektrolit (például nátrium, kálium, magnézium, kálcium) egyensúlyhiány.
• Súlyos hipertireózis (pajzsmirigy túlműködés).
• Középsúlyos aortaszűkület.
• Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt szívritmuszavar.
• Obstruktív hipertrófiás kardiomiopátia (szívizom megvastagodással járó elfajulás).
• Másod- vagy harmadfokú AV-blokk (egyfajta ingerületvezetési zavar).
• Egy hónapon belül történt stroke.
• A kardiológusnak mérlegelnie kell

„A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el” - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. - Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.