Ideje beadatni a védőoltást, hogy a kullancsszezon idejére kialakulhasson a kullancsencephalitis elleni védelem. Nem lehet előre tudni, hogy kinél okoz súlyos szövődményeket a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás.

A betegség védőoltással megelőzhető, ám hazánkban alacsony az átoltottság. Már egy csípés is súlyosan megbetegíthet, és ma már városi környezetben is előfordul kullancscsípés.

Itt az ideje a kullancs elleni védekezésnek, hívják fel a figyelmet a szakemberek. Az enyhe teleket követően általában nagyon elszaporodnak a kullancsok, ami azért veszélyes, mert az általuk terjesztett fertőzések eredménye súlyos, életre szóló fizikai és szellemi károsodás is lehet. A védekezést minél korábban kell megkezdeni, így tavaszra, amikor sokan indulnak kirándulni az itthoni és a szomszédos országok fertőzött területeire is, már a kullancsszezon kezdete előtt kialakítható a magas fokú védettség. A világ legmagasabb, 80% feletti átoltottságát elérő Ausztriában töredékére zuhant a múltban súlyos problémát jelentő kullancsencephalitis megbetegedések száma. Az esetek egy részében komoly maradványtünetekkel gyógyuló betegségre nincs célzott terápia, az egyetlen hatékony védekezési mód ellene a védőoltás.

Viszonylag enyhe volt a tél, és ez a szakemberek szerint azt jelenti, hogy idén is jelentős mennyiségű kullancsra számíthatnunk. Ez pedig a paraziták által terjesztett két legismertebb betegség, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancsencephalitis, KE) és a Lyme-kóros esetek számát is befolyásolhatja. Az esetek egy részében komoly maradványtünetekkel gyógyuló kullancsencephalitis a legelterjedtebb, kullancsok által terjesztett vírusfertőzés Európában.

A jó idő és a tavasz közeledtével egyre többen mennek kirándulni, sportolni és pihenni a szabadba, ám miközben az ember a természetet hódítja meg, a kis vérszívók a városokban kerülnek egyre közelebb hozzánk. Az elszaporodó kullancsok ma már nemcsak az erdőben, hanem szabadtéri sportoláskor, parkokban, játszótereken, hobbikertekben is jelen vannak, egyes kutatások szerint már minden ötödik kullancscsípés városi környezetben történik.

„A kullancs okozta agyvelőgyulladás kiszámíthatatlan betegség, nem tudjuk, hogy mennyire jár majd súlyos következményekkel azoknál, akiket megcsípett egy fertőzött kullancs. Gyógyítására jelenleg nincsen célzott gyógyszeres terápia, az esetleges agykárosodás mértékét érdemben nem tudjuk befolyásolni. Hozzáteszem, az irodalmi adatok azt mutatják, hogy az idős, krónikus betegeknél a kullancsencephalitis lefolyása sok esetben súlyosabb is” – hívta fel a figyelmet dr. Torzsa Péter PhD családorvos, a Semmelweis Egyetem ÁOK, Családorvosi Tanszékének egyetemi docense.

A kullancsencephalitis ellen a védőoltások alkalmazása jelenti a legbiztonságosabb védekezési módot. Az oltás beadására a kullancsszezon előtt kell gondolni, hiszen a védettségnek még a paraziták tavaszi aktivitási időszaka előtt ki kell alakulnia. A betegség megelőzésének fontosságát a hazai és nemzetközi egészségügyi szervezetek is szorgalmazzák.

„Az időzítésnek kulcsszerepe van: fontos, hogy az oltási sort idejében elkezdjük, ugyanis a megfelelő immunválasz kialakulásához, azaz a védettséget jelző antitestek megjelenéséhez időre van szükség. Így a kullancsok kora tavaszi aktivizálódása előtt kialakítható a megfelelő védelem” – emlékeztetett Dr. Póta György. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hozzátette: „Különösen figyelni kell a gyerekekre, őket is alaposan át kell vizsgálni kirándulás után.”

Gyermekeknél a kullancscsípés olyan helyeken is gyakori, ahol nehéz észrevenni: a fejen, a fül mögött. A felnőtteket az esetek kétharmadában a lábukon csípi meg a parazita, a fejen szinte sohasem.Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint kullancsencephalitisből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte. Habár a kórházi kezelést igénylő, súlyos esetek száma alacsony, az izombénulás és egyéb súlyos maradványtünetek életre szólóak lehetnek.

Ijesztő szövődmények

A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás első fázisának tünetei (fejfájás, fáradtság, rossz közérzet) általában a kullancscsípést követő 5-14. napon jelentkeznek

„Ezek a tünetek azonban nemcsak a kullancsencephalitis-re jellemzőek, ezért a betegséget ebben a fázisban szinte lehetetlen felismerni. A betegek harmadánál a kullancscsípést követően azonban kialakulhat a betegség agyhártya- és agyvelőgyulladással járó második fázisa is. Tünetei a magas, 39°C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés” – ismertette a betegség jellegzetes tüneteit dr. Torzsa Péter.

Az általában 2 hét alatt lezajló betegség minden második esetben szövődmény nélkül gyógyul, nem ritkán azonban maradványtünetekkel is számolni kell. A nem súlyos esetekben is visszatérő fejfájás, memóriazavar, görcshajlamra utaló EEG-eltérések maradhatnak vissza. Az érintettek harmada-fele kénytelen korábbi munkahelyét feladni, fizikai-szellemi teljesítőképességének csökkenése miatt.

A hazai fertőzőbeteg-jelentő rendszerben 1998 és 2008 között összesen 703 kullancsencephalitis esetet rögzítettek, amely éves átlagban 64 megbetegedést jelent. Az esetek között jelentős a férfiak túlsúlya: őket érintette az esetek több mint kétharmada, és mindössze 32%-át regisztráltak nők körében. Örvendetes módon hazánkban az utóbbi években kedvezően alakul a kullancsencephalitis járványügyi helyzet, szakértők szerint ebben a védőoltás játssza a legfontosabb szerepet.

Magyarországon kétféle oltóanyagot forgalmaznak. Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A megfelelő védettség kialakításához önmagában egy oltás nem elegendő, a teljes alapimmunizálási sort be kell adatni. A hosszútávú védettség fenntartásához az emlékeztető oltások alkalmazására is szükség van, először 3 év múlva.

A WHO jelentése szerint az összességében gyakoribbá váló kullancsencephalitis megbetegedések mögött a klímaváltozás, illetve a szabadtéri tevékenységek fokozódó népszerűsége állhat. A betegséget terjesztő kullancsok feltehetően az éghajlatváltozásnak köszönhetően egyre magasabb hegyekben és egyre északabbra is megjelennek. Európában új gócok jelentek meg, és a régebbi területek kiterjedése is növekedést mutat. Az egészségtudatos életmódra való törekvés jegyében megnőtt a szabadban töltött idő, népszerű a túrázás itthon és a szomszéd országokban is. Érdemes megjegyezni, hogy a kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes maradhat, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani.

Ausztriában szinte mindenkit beoltottak

A magyar turistáknak érdemes tisztában lenniük azzal, hogy a népszerű úticélok, például Horvátország nem tengerparti részei, Szlovénia, Szlovákia, Románia és Ausztria is közepesen, vagy erősebben fertőzöttek. Ha ezekben az országokban kirándulunk, éppen úgy kitesszük magunkat a kullancscsípésnek és az esetleges megfertőződésnek, mint az itthoni erdőkben, réteken.

Az egyértelmű ajánlások ellenére a KE elleni átoltottság általánosan alacsony szintű. Kivételt pl. a szomszédos Ausztria jelent, ahol a kullancsencephalitis fertőzések száma drasztikusan lecsökkent: a védőoltás széleskörű alkalmazása óta a 100.000 főre jutó esetek száma 5,7-ről 0,9-re, azaz a korábbi előfordulás 16%-ára zuhant. A kutatások megerősítették, hogy mindez egyértelműen összefügg az oltással: 2005-re ugyanis az ország lakosságának átoltottsága meghaladta a 80%-ot, amely a legmagasabb arány a világon, egyes erősen fertőzött területeken gyakorlatilag mindenki be van oltva.

Korábban Ausztriában volt az egyik lemagasabb a kullancs okozta agyvelőgyulladásos megbetegedések aránya az összlakosság számához viszonyítva, ám 2000 és 2011 között a védőoltásnak köszönhetően 4000 KE megbetegedést sikerült megelőzni. A védőoltás tehát sikeresen és tartósan szorította vissza a betegséget, ám azok a turisták, túrázók, akik nincsenek beoltva, változatlanul ki vannak téve a veszélynek.Hazánk a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, magasabb kullancsencephalitis megbetegedési kockázatú területnek az ország délnyugati része, valamint az északi határsáv középső szakasza számít.

A kullancsencephalitis ellen tehát csak oltással tudunk védekezni, de a kullancsok ellen azért egyéb óvintézkedéseket is érdemes tenni: használjunk kullancsriasztót, viseljünk hosszú ujjú ruhát és hosszú szárú nadrágot, betűrve a zokniba, ajánlott rendszeresen nyírni a füvet a kertben is. A kullancsok leginkább az esős napokat követő napsütéses időszakokat kedvelik, aktivitásuk szempontjából ugyanis a hőmérséklet mellett a páratartalom is fontos.

A kullancsokkal kapcsolatban néhány tévhit makacsul tartja magát. A kullancs nem ugrik, nem a fáról veti ránk magát, általában a talajszinten, az aljnövényzetben él. Ha valahol megtaláljuk a testünkön a vérszívót, akkor azt minél hamarabb távolítsuk el. Kíméletes, húzó mozdulattal, lehetőleg csipesszel ragadjuk meg minél közelebb a bőrfelszínhez, elkerülve a test összenyomását. Csavargatni, nyomogatni, olajat rákenni nem szabad, mert az fokozhatja a fertőzés rizikóját.

Jön a tavasz, jön a kullancsszezon!