Gépek veszik át az irányítást az érsebészet területén?

Nincsenek vágások, szövődmények, rövidebb a gyógyulási időszak

A technológia fejlődésének köszönhetően a gépek az orvostudomány egyes ágazataiban is átveszik a főszerepet. Az érsebészet beavatkozásai két évtizede még fájdalmas gyógyulással jártak, az újfajta technológiáknak köszönhetően azonban ma már szinte azonnal folytathatjuk a mindennapi tevékenységünket egy modern műtéti eljárás után.

Ez lenne a jövő? Robotok vezérelte orvostudomány? A szakember mindenkit megnyugtat: az emberi szaktudás továbbra is elengedhetetlen a gépek segítségével elvégzett operációk során.

Rádiófrekvencia, lézer, mechanokémiai abláció, hab szkleroterápia – olyan szavak, amelyek jelentéséről keveset tudnunk, 2018-ban azonban a legmodernebb orvosi módszerek közé tartoznak az érsebészetben. A visszértágulat sokaknak csak esztétikai problémát jelent, pedig a vénák nem megfelelő működése áll a háttérben. A lakosság 30-35%-a érintett valamilyen fokú visszértágulatban. Kezdetben csupán külsőleg jelentkeznek a problémák, később azonban lábzsibbadás, lábdagadás, fájdalom is kialakulhat. Sőt, egy elhanyagolt visszértágulat miatt károsodhat a lábszár és a lábujjak vérellátása, fogékonyabb lesz a gombás betegségekkel szemben, nagyobb az esély trombózisra, lábszárfekélyre. Sokan mégsem foglalkoznak a panaszokkal, mert tartanak a visszérműtéttől. Dr. Szabó Attila Ph.D, érsebész, visszér-specialista szerint mindez érthető, hiszen a régi műtéti módszer után sokáig tart a lábadozási időszak.

„A hagyományos visszérműtétek során a lágyékhajlatban és a bokánál átvágtuk a fő felületes vénatörzset, a vénába vezetett szondával eltávolítottuk, majd a tágult oldalágakat is kiszedtük. Mindez altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben történt. A régi módszer jelentős szöveti sérülésekkel, bevérzésekkel járt, gyógyulása sokáig tartott, nagyobb volt az esély a szövődményekre és a fertőzésekre, ráadásul nagyobb volt a kiújulási arány is” – mondta Dr. Szabó Attila Ph.D, érsebész.

Kb. tíz éve azonban radikális változások történtek az érsebészeti műtéti eljárások területén is, amelyek segítségével vágás, metszés nélkül kezelhetőek a visszértágulatok. A lézert ma már számos orvosi és esztétikai kezelésre használják, a többi modern visszérműtét azonban egyedi ezen az egészségügyi területen.

A modern visszérműtétek két csoportra oszthatóak: az egyik a helyi érzéstelenítésben végezhető eljárások csoportja: ezek a lézeres-, illetve a rádiófrekvenciás műtétek. Ilyenkor az eret a hőhatás zárja el. A rádiófrekvenciás készüléket visszérműtétek mellett kis és hajszálerek kezelésére évek óta sikeresen alkalmazzák, kiemelten ajánlják seprűvénák, pókhálóvénák, vörös foltok és arcon elhelyezkedő hajszálértágulatok kezelésére. A különböző hullámhosszon dolgozó, érkezelésre kifejlesztett lézerek pedig egyaránt alkalmasak a kis pókhálóvénák és a nagyobb oldalágak, a nagy vénatörzsek és az összekötő ágak, nagyobb oldalágak, illetve lábszárfekélyek kezelésére. Fontos tudni, hogy egyik módszer sem okoz égési sérülést a kezelt területen.

A másik csoportba tartoznak az érzéstelenítést nem igénylő, fájdalommentes beavatkozások: a hab szkleroterápia (a kisebb erek, oldalágak és seprűvénák kezelésére), a mechanokémiai abláció és a ragasztóval történő érelzárás. Ezek az eljárások 4-5 éve ismertek érsebészeti körökben. Egyik esetben egy egészségre ártalmatlan anyaggal, illetve egy nagy sebességgel forgó (3500 fordulat/perc) vékony dróttal zárják el az eret, majd szüntetik meg a visszértágulatot. A ragasztásos műtétnél az erek falát speciális pillanatragasztóval tapasztják össze.

Mindegyik módszerre igaz, hogy nincsenek műtéti metszések, vágások, így minimális a fertőzések, szövődmények és bevérzések lehetősége. A beteg pár perc múlva, saját lábon távozhat az operációt követően. A kompressziós harisnya viselése ugyan javasolt néhány napig (a ragasztó kivételével), de - az erős fizikai munkát leszámítva - a páciens folytathatja a mindennapokat különösebb panasz nélkül.

„Nemzetközi és a hazai eredmények is azt mutatják, egyre többen adnak esélyt az újfajta visszérműtéti módszereknek, a statisztikák szerint pedig az elvégzett operációk 97%-ánál nem újultak ki a tágulatok. Attól azonban nem kell tartani, hogy a gépek átveszik az irányítást az érsebészetben, hiszen az előzetes vizsgálatokhoz, az eszköz megfelelő beállításanál és a műtét során elengedhetetlen a szakorvos jelenléte, tapasztalata és tudása” – tette hozzá a visszérspecialista.