3 jel, hogy antibiotikumra lehet szükség a torokfájás kezeléséhez

Évről évre visszatérő téma a feleslegesen szedett antibiotikumok kérdése. Sokszor a beteg szedné a gyógyszert, a mielőbbi gyógyulás reményében akár feleslegesen is.

Más esetekben viszont, amikor valóban szükség lenne rá, épp a beteg tiltakozik hevesen az antibiotikum szedése ellen, és nem veszi be a felírt gyógyszert. Mi alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e antibiotikumra torokfájás esetén?

Nem gyógyul gyorsabban, ha mindig antibiotikumot szed

Hiába gondolják sokan, hogy ha az első tünetek megjelenésekor azonnal szedni kezdik az antibiotikum készítményeket, akkor a tüneteik hamarabb elmúlnak. A torokfájást okozhatják baktériumok, azonban az esetek legnagyobb részében vírusok állnak a háttérben.

"Annak eldöntését, hogy esetünkben mi okozza a tüneteket, bízzuk a kezelőorvosra. Az antibiotikum csak a bakteriális fertőzés esetén hatásos, ha a torokfájás vírusos eredetű, akkor a kezeléshez ezek szedése teljesen felesleges" – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa.

1. Erősödő fájdalom

Szúr, kapar, éget, minden nyelésnél úgy érezzük, mintha apró kaktusztüskék haladnának végig a torkunkon? A torokfájás a kiváltó októl függetlenül lehet nagyon kellemetlen. Számos esetben, általában vírusos eredet esetén a fájdalom 3-4 nap után fokozatosan csökken, de bakteriális eredet, vagy felülfertőződés esetén a gyulladásos tünetek idővel inkább fokozódnak, pl. a láz nem csillapodik, egyre nehezebbé válik a nyelés.

2. Duzzadt nyirokcsomók

A nyirokcsomók feladata, hogy jó testőrökként elkapják és végezzenek a szervezetbe jutó kórokozókkal. Fertőzések esetén mindig a fertőzés helyéhez legközelebb eső nyirokcsomók lépnek működésbe, így mandulagyulladás, torok-, vagy gégegyulladás kapcsán a nyak két oldalán jelenhetnek meg. A nyirokcsomók duzzanata nagyobb valószínűséggel utal bakteriális fertőzére, bár van olyan vírusfertőzés, melyre kifejezetten jellemző a jelentős nyirokcsomó megnagyobbodás. Ilyen pl. a Mononucleosis infectiosa fertőzés.

3. Magas CRP érték

"Felső légúti fertőzés kapcsán időnként nem egyértelmű, hogy szükség van-e antibiotikumra, vagy sem. Ha a tünetek nem adnak kellő információt, akkor a döntésben segíthet a CRP szint ellenőrzése, így a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető" – hívja fel a figyelmet dr. Fülöp Györgyi. A CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának termelődését. A CRP értéke azonban nem egyenlő mértékben emelkedik meg attól függően, hogy mi okozza a fertőzést. Bakteriális fertőzés esetén az emelkedés jelentősebb, ha virális, akkor csekélyebb. Ha tehát magas értéket kapunk, akkor feltehetőleg – amennyiben a beteg egyéb tünetei is erre utalnak - bakteriális fertőzéssel állunk szemben. Súlyos bakteriális fertőzések esetén a kezelés hatékonyságát is jól lehet követni két naponta ellenőrzött CRP szinttel.