Csontritkulás - A népszerű véralvadásgátlók okozhatják

D-vitamin
PUBLIKÁLÁS: 2017. augusztus 02. 17:52
A vérrögök kialakulása elleni véralvadásgátlók már régóta igen hatásosnak bizonyulnak a mindennapi gyakorlatban, ám érdemes tudni, hogy bizonyos készítmények tartós alkalmazása esetén kicsit megnő a csontritkulás, csonttörések esélye.

A vérrögök kialakulása elleni véralvadásgátlók már régóta igen hatásosnak bizonyulnak a mindennapi gyakorlatban, ám érdemes tudni, hogy bizonyos készítmények tartós alkalmazása esetén kicsit megnő a csontritkulás, csonttörések esélye.

A témáról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.

Van, hogy a betegnek élete végéig szüksége van véralvadásgátlóra

A véralvadásgátlók a trombózis kezelés és profilaxis fontos elemei, hiszen típusuktól függően különböző utakon befolyást gyakorolnak a véralvadás bonyolult folyamatára. Fajtájukat tekintve léteznek heparinok, kumarinok és az új típusú orális antikoagulánsok (NOAC). Azt, hogy melyik készítményt szükséges alkalmaznia a betegnek, azt minden esetben szakorvos dönti el, csakúgy, mint a használatuk idejét. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az illető élete végéig véralvadásgátló terápiára szorul - ilyenkor sajnos megnő az olyan mellékhatások kockázata, mint pl. az osteoporosis, vagyis a csontritkulás.

Milyen hatással van a csontokra a véralvadásgátló?

A kumarin típusú véralvadásgátlók hatásmechanizmusa a K-vitamin hatásának gátlásában rejlik, mivel ez a vitamin segíti a vérrögök kialakulását úgy, hogy hozzájárul az oldható fibrinogén fibrinné válásában. Ez pedig lerakódva az ér belsejében szilárd dugót képez, ami megakadályozza a nagyobb vérvesztést. Így tehát, amennyiben gátolva van a K-vitamin hatása, úgy a vérrögök keletkezésének esélye is csökken.

A kumarin típusú, K-vitamin antagonisták azért okozhatnak csontritkulást, mert ugyanolyan típusú fehérjék elkészülése után végzett un. poszttranszlációs módosításban vesznek részt, mint amik a csontokat is felépítik. Bizonyos alvadási faktorok (II, VII, IX, X) egyik végénél elhelyezkedő glutaminsav(ak) karboxilálását végzi egy enzim, aminek a koenzimje a K- vitamin. Ha elfogy a K-vitamin (ezt csinálják a kumarinok) leáll ez módosulás és inaktív fehérjék képződnek. A csontokban ugyanígy van: a nem módosult fehérjék nem épülnek be a csontba. Ezért - főleg nőknél – kialakulhat (igen ritkán és évekig tartó kumarin szedés után) az osteoporosis”- magyarázza prof. Blaskó György.

"A K-vitaminnak igen fontos szerepe van a csontok egészségében, hiszen hozzájárul azok növekedéséhez és regenerálódásához, a kalcium-egyensúlyhoz, ráadásul a D-vitamin hatását is támogatja. Éppen ezért, azoknál, akik tartósabban kumarin típusú véralvadásgátlót szednek, nagyobb az esélye csontritkulásra, csonttörésekre, mivel a vitamin hatása nem teljes" - mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy 4 évtizedes praxisa alatt, több száz beteg kumarin kezelése kapcsán 10 alatt volt azoknak a száma, akiket kifejezetten sújtott a probléma.

Mit lehet tenni?

Először is, amennyiben kumarin-típusú véralvadásgátlót szed, érdemes rendszeresen ellenőriztetnie csontjai állapotát, valamint odafigyelnie arra, hogy bár nem túl nagy mennyiségben, de minden nap fogyasszon közel azonos mennyiségű K-vitaminban gazdag ételt (pl. narancsot). Kezelőorvosával egyeztetve, ha szükséges, más készítményre is válthat, mivel pl. az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) nem befolyásolják a K-vitamin hatását, ráadásul ekkor nincs szükség rendszeres INR szűrésre sem, valamint nem kell tartani gyógyszer-és étel kölcsönhatásoktól sem.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.