Vizsgálatok férfiaknak, melyekre időt kell szánni!

Nem újdonság: ha a megfelelő időben elvégeznek rajtunk szűrővizsgálatokat, nagymértékben hozzájárulunk ahhoz, hogy baj esetén időben segíthessenek az orvosok. Bizonyos vizsgálatok a férfiaknak kifejezetten fontosak. Melyek ezek?

Egy komolyabb betegségből való felépülés nem kismértékben függ attól, időben felfedezték-e az orvosok a problémát. Nyilvánvaló, hogy ehhez szűrővizsgálatok kellenek, melyek gondoskodnak a különféle egészségügyi gondok korai azonosításáról. A vastagbélrákot is időben diagnosztizálni lehet. A cukorbetegség korai felfedezésével csökkenthetők annak komolyabb komplikációi.

A kifejezetten férfi vizsgálatok arra is épülnek, mennyi idős valaki és milyen kockázati tényezőknek van kitéve. Lássuk, melyek a fontos ellenőrzések!

1.Prosztata rák: Amerikában a leggyakoribbnak számít a bőrrákot követően. Lassan növekedő daganat, de agresszív, hamar terjedő. A férfiaknak szánt vizsgálatok korán felfedezik, olykor már a tünetek jelentkezése előtt – ekkor a leghatékonyabb a kezelés.

A szűrés tartalmazhat digitális rektális vizsgálatot, illetve prosztata-specifikus antigén vérvizsgálatot. Magas kockázatúnak számít, aki 50 év feletti, 45 éves elmúlt és magas rizikófaktor jellemzi, például afro-amerikai; 40 év feletti és családjában már fordult elő prosztatarák.

2.Hererák: ezt a kevésbé gyakori rákot is kutatják a férfi vizsgálatok között. A daganat a herékben fejlődik ki, a spermiumot termelő reproduktív szervekben. A legtöbb esetben 20-54 éves kor között. Rutinellenőrzés során érdemes ezt a vizsgálatot is kikérni. Alaposabb vizsgálatot is igényelhet azonban, akinél magasabb kockázat áll fenn – például családjában volt már hererákos, vagy a heréi leereszkedettnek számítanak. Az orvosok gyakori önvizsgálatot is javasolhatnak, melynek során a páciensnek fel kell figyelnie csomókra, dudorokra, a here méretének, formájának változására.

3.Végbélrák: a második leggyakoribb halálok. A férfi vizsgálatai azért is fontosak, mert náluk valamivel gyakrabban alakul ki ez a daganat, mint nőknél. A végbélrákok többsége lassan fejlődik ki a vastagbélpolipokból, melyek a végbél belső felszínén növekednek. Miután a rák kialakult, kitörhet a szervezet más részeire. A cél a megelőzés, tehát ezen polipoknak a felfedezése és eltávolítása, mielőtt még rákossá válnának.

A tesztelést 50 év felett szokás kezdeni, eszköze a kolonoszkópia. Az orvos át tudja vizsgálni a teljes végbelet egy rugalmas cső és kamera segítségével. A polipokat még a vizsgálat idején el lehet távolítani. Hasonló alternatíva az ún. rugalmas szigmoidoszkópia, mely csak a vastagbél alsó részét vizsgálja. A CT vagy a kettős kontrasztú bárium beöntés - speciális röntgen – is használatos.

4.Bőrrák: a legveszélyesebb formája a melanoma – s bőrrák-tesztet a férfi vizsgálatok is jellemzően tartalmazzák. A melanoma speciális sejtekben kezdődik, a melanocitáknál, melyek a bőr színét alakítják ki. Az idősebb férfiak kétszer akkora veszélyben vannak, mint a nők, bizonyos életkorban. Az uraknál 2-3-szor gyakrabban alakul ki a nem melanomás, bazális sejtes és laphámsejtes bőrrák, mint a hölgyeknél. A rizikója nő, minél több időt töltött vagy tölt valaki a napon vagy használja a szoláriumot. A leégés is növeli a kockázatot.

Érdemes gyakorta megvizsgálniuk magukat a férfiaknak is. Minden bőrön látható elváltozás, a szemölcsök, anyajegyek formájának, méretének, színének változása jel lehet. Rutin ellenőrzés során a bőrgyógyászhoz is fontos ellátogatni. A bőrrák kezelése sokkal hatékonyabb és kevésbé okoz torzulást, ha időben felfedezik.

5.Magas vérnyomás: minél idősebb valaki, annál nagyobb a magas vérnyomás esélye. Összefügg a testsúllyal és az életmóddal is. A magas vérnyomás komoly komplikációkhoz vezet, különösebb előjelek nélkül – beleértve az aneurizmát, vagyis az artéria veszélyes kitagadását. Kezelni lehet, s kell is, mert ezzel csökkentjük a szívroham, a stroke, a veseelégtelenség kockázatát. Tudnunk kell, milyen a vérnyomásunk! Ha magas, konzultáljunk orvosunkkal a kezelésről.

A normális vérnyomás 120/80-as érték körüli. Amennyiben 140/90 vagy ennél magasabb, már úton vagyok a problémához. Minél gyakrabban magas a vérnyomás, annál inkább ellenőriztetni kell, de akkor is fontos, ha fennállnak esetünkben komolyabb rizikófaktorok.

6.Koleszterin-szint: amennyiben LDL koleszterinszintünk magas, az artériák falán plakkok halmozódhatnak fel. Ez pedig növeli a szívbetegség esélyét. Az ateroszklerózis, vagyis az artériák megkeményedése és beszűkülése éveken át alakulhat ki, előjelek nélkül. Ám egyszercsak szívrohamot vagy stroke-ot okozhat.

Életmódváltással, gyógyszerekkel csökkenteni lehet e „rossz” koleszterin jelenlétét és csökkenthető a szív- és érrendszeri betegségek rizikója.

7.2-es típusú diabétesz: számos cukorbeteg nem is tudja, hogy beteg. A nem kontrollált diabétesz pedig könnyen szívrohamhoz, stroke-hoz, vesebetegséghez, sőt vaksághoz vezet, mert a retina vérerei is károsodnak. Az idegkárosodás és az impotencia esélye is fennáll. Mindennek nem szabad megtörténnie, a férfi vizsgálatok során is kiemelt figyelmet kell szentelni annak, cukorbeteg-e a páciens, vagy esetleg afelé halad. Időben észlelve a diabétesz is megfelelően kontrollálható – étrenddel, testmozgással, fogyással, vagy gyógyszerekkel.

8.HIV-vírus: ez a vírus okozza az AIDS-et. A kór a beteg vérében és szervezetének váladékaiban jelen van, akkor is, ha nincsenek tünetek. A beteg megfertőzhet mást, ha érintkezik velük szexuálisan, de a szájon, a szemen, vagy egy bőrsérülésen át is kontaktusba kerülhet velük. Máig nincs rá gyógyszer vagy oltás. A modern kezelések csak azt tudják elérni, hogy a HIV-fertőzés ne válhasson AIDS-szé – de komoly mellékhatásaik lehetnek. Csupán vérteszttel állapítható meg a betegség. A már megbetegedett személynek kötelező óvszert használnia, ahogyan tűt sem oszthat meg senkivel.

9.Glaukóma: ez a szembetegség fokozatosan rontja a látóidegeket, s vaksághoz vezethet. A jelentős látásvesztés már azelőtt jelentkezhet, hogy a páciens észrevenné a tüneteket. A férfi vizsgálatok körében olyan szűrővizsgálatok is fontosak tehát, melyek a rendellenesen magas szemnyomást tesztelik – ilyen esetben alakul ugyanis ki a glaukóma, s lehetőség van az állapot kezelésére a látóideg károsodása előtt.

40 éves kor alatt 2-4 évenként érdemes teszteltetni a szemet, 40-54 éves kor között már 1-3 évenként. 55-64 év között 1-2 évente, míg 65 esztendős kor felett 6-12 hónap a legoptimálisabb idő.

Természetesen, ha valaki magasabb kockázatnak van kitéve, korától függetlenül gyakran menjen el a szemvizsgálatra!