6 ok, amikor szükséges a kardiológiai kivizsgálás

kardiológiai vizsgálat
PUBLIKÁLÁS: 2017. május 12. 09:00
Az Egészségügyi Világszervezet szerint beazonosítható az a 6 fő rizikófaktor, amely a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhat. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa a veszélyeztetettek kivizsgálásának döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint beazonosítható az a 6 fő rizikófaktor, amely a négy legelterjedtebb krónikus betegség hátterében állhat. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa a veszélyeztetettek kivizsgálásának döntő jelentőségére hívta fel a figyelmet.

Melyik a 4 leggyakoribb betegség?

A The Lancet című szaklapban publikált cikk szerint a WHO megnevezte a 4 legelterjedtebb, krónikus, nem fertőző betegséget, és ezek a - szív- és érrendszeri betegségek, - a légzőszervi betegségek, - a daganatok, - a cukorbetegség. Mindről kijelenthető, hogy a fejlett világ lakosságára jellemző és a genetikai okokon túl erősen összefügg az életmódunkban rejlő kockázati tényezőkkel. Az Egészségügyi Világszervezet úgy véli, ha sikerül visszaszorítani a 6 legveszélyesebb rizikófaktort, az a következő 15 évben több, mint 37 millió idő előtti halálozást előzhet meg.

A genetika adottság, az életmód megváltoztatható

Bár az öröklődés, a genetikai meghatározottság szerepe nem elhanyagolható a nem fertőző betegségek kialakulása szempontjából, betegségeink jó részének manifesztálódását magunk is „elősegíthetjük”. Íme, a 6 legfőbb életmódbeli rizikófaktor:

  1. Dohányzás A WHO szerint itt a cél legalább 30-50 százalékos visszaszorítás.
  2. Alkoholfogyasztás E téren már 10 százalékos csökkentés is egészségnyereséggel járna.
  3. Sóbevitel A világszervezet szerint 30 százalékkal kellene redukálni a bevitt só mennyiségét.
  4. Elhízás Egyre jelentősebb cél nemzetközi szinten is az „elhízás-járvány” megállítása.
  5. Magas vérnyomás 25 százaléknyi csökkenés számos kockázatot kiküszöbölhetne.
  6. Magas vércukorszint, inzulinrezisztencia Itt fő célnak kell lenni a már fiatalok és gyerekek közt is terjedő 2. típusú cukorbetegség megelőzésének.

Ezek a célok természetesen a világ teljes lakosságára vonatkoznak, és a világszervezet szerint közülük a legnagyobb hatása a magas vérnyomás normalizálásának és a dohányzás visszaszorításának lenne.

A rizikófaktorok megsokszorozzák a katasztrófa esélyét

Fontos látni, hogy az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttese, vagyis a metabolikus szindróma jórészt az életmódból ered. Mindenképpen gondolni kell erre, ha olyan külső jeleket tapasztalunk, mint az úgynevezett alma-típusú elhízás, amely leginkább a hason, a törzsön jelenik meg. Azonban nem csak a nagyarányú túlsúly utalhat az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsereváltozással. "A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, és ha szükséges, átmeneti vagy tartósgyógyszeres kezeléssel" – hangsúlyozza Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa. – "Éppen ezért, mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással és vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott egy – akár csomagként is elérhető – kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, amely megnyugtathat, vagy idejében megkezdhetővé válik általa a szükséges kezelés."

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.