Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Referencia Laboratóriuma 2017. március 4-én kanyaró megbetegedést igazolt négy egészségügyi dolgozónál, aki a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ (CSMEK) Makói tagintézményében dolgozik. A betegek védőoltási státusza jelenleg nem ismert.

Az országos tisztifőorvos a vasárnapi napon a járványügyi biztonság érdekében elrendelte a kórházi teljes zárlatot, ezzel párhuzamosan gondoskodott a folyamatos betegellátásról és intézkedési tervet ad ki, amely a járványügyi helyzet változásának függvényében folyamatosan aktualizálásra kerül.

Hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolt esettel összefüggő esetből is csak 12-t jelentettek hazánkban. A behurcolt esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.

A CSMEK kórházhigiénikus főorvosa 2017. március 2-án értesítette a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát bőrkiütéssel és lázzal járó megbetegedések egészségügyi dolgozók körében való halmozódásáról. A megyei tisztifőorvos még aznap délután tájékoztatta az Országos Epidemiológiai Központot az eseményről, és gondoskodott az egyik betegtől levett minták OEK-be történő szállításáról. Az OEK-ben azonnal megkezdődtek a laboratóriumi vizsgálatok, a beérkezett adatok és információk elemzése és értékelése, valamint intézkedési javaslat kidolgozása. A kanyaró gyanú kizárása vagy megerősítése érdekében március 3-án valamennyi betegtől megfelelő laboratóriumi mintavétel és adatgyűjtés történt, és az OEK-be beküldött minták feldolgozása a beérkezést követően azonnal megkezdődött. Jelenleg négy beteg esetében állnak rendelkezésre a kanyaró diagnózisát megerősítő, egynél azt valószínűsítő laboratóriumi eredmények, további öt beteg mintájának laboratóriumi feldolgozása és értékelése folyamatban van.

A romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell. A betegellátás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé.A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kanyaró egy rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már 4 nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még 4 napig tart. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.

A romániai kanyarójárvány során 2016. január 1. és 2017. február 17. között a kanyaró megbetegedések száma 3 071 fő volt, 16 beteghalt meg.A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyermekek (1- 4 éves). A 42 megyéből 36 érintett, a legtöbb megbetegedést (703) a Szerbiával határos CarasSeverinből jelentették. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas (95% alatti). Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják.

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag beadása (oltás és újraoltás) történik. Az első kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek - morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként -, majd 11 éves korban (6. osztály) iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával.

Az elmúlt két évtizedben hazánkban az átoltottság mind a 15 hónapos korban végzett első, mind a 6. osztályban végzett újraoltás esetén meghaladta a 98%-ot. Az oltás és emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok alapján mintegy 99%-os védelmet biztosít.

A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült, illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek. Veszélyeztetettek továbbá az immunhiányos betegek, valamint az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el.Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben sajnos előfordulhat, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró.

Azokat az egészségügyi dolgozókat, akik 1969 és 1989 között születtek, és akik oltási dokumentációval nem tudják igazolni a két MMR oltás meglétét, a jelenlegi járványügyi helyzetben, a Romániával határos megyékben MMR oltásban szükséges részesíteni.

Azoknak, akik a kanyarófertőzés kockázatnak vannak kitéve, haladéktalanul meg kell bizonyosodniuk arról, hogy két MMR oltásban részesültek-e. Ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fejen, arcon, azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessenek időpontot az orvossal, hogy az orvosi vizsgálatra úgy kerülhessen sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessenek meg például a váróteremben.

Itthon is támad a kanyaró!