Sinus trombózis után hogyan tovább?

A trombózis szó hallatán a legtöbben a végtag vagy a medence vénáiban kialakult mélyvénás trombózisra gondolnak, ám előfordulhat, amikor az agyban keletkeznek vérrögök. Hogy mi is pontosan a sinus trombózis, miként lehet elkerülni, és hogy mikre szükséges kialakulása után figyelni, arról prof. Blaskó Györggyel, a Trombózisközpont véralvadási specialistájával beszélgettünk.

Mi az a sinus trombózis?

Vérrögök a test bármely ereiben kialakulhatnak, így az artériákban és a vénákban is. Ez utóbbi esetben vénás trombózisról beszélünk, melynek leggyakoribb formája a medencében, illetve a végtagokban kialakuló mélyvénás trombózis. Bár a köztudatban leginkább ez az állapot szerepel, ám igen kevés szó esik az agyi vénákban keletkezett vérrögök okozta problémákról. Ide tartozik az ún. sinus trombózis. Az agyi vénák egyik fajtája a tágult vénás öblök, a sinus-ok, melyek fala kevésbé sérülékeny, keményebb és egyfajta vénás öblöt hoznak létre az agyhártyák rétegei között. Amennyiben a sinus-okban a keringés lelassul, vérrögök keletkeznek, úgy akadályozva lesz a véráramlás útja és agyi ödéma alakul ki, ami fokozott koponyaűri nyomást eredményez. Igaz ritka betegség, de a feltűnő tünetei és MRI segít a diagnózisban

Tüneteit tekintve fejfájás, szédülés, látászavar, hányinger/hányás és egyéb neurológiai tünetek jelentkezhetnek.

Érdekesség, hogy a fogamzóképes korban lévő nőket fenyegeti a leginkább a probléma. Az állapotot mihamarabb kezelni szükséges, ugyanis ellenkező esetben a vérellátás tovább romlik, ami akár halálhoz is vezethet!

A sinus trombózis lehetséges okai

• hormonterápia (fogamzásgátlókat is beleértve)
• terhesség/gyermekágy
• trombofília
• az illetőnél, illetve a családjában elfordult trombózis
• fertőzés
• tumor
• sérülés

Hogyan tovább sinus trombózis után?

Amennyiben valakinél agyi sinus trombózis következett be, fontos, hogy megfelelő prevencióban részesüljön az illető, nehogy ismételten bekövetkezzen a probléma. Mind az akut, mind a további terápiában nagy szerepet kap a véralvadásgátló kezelés, melyet az orvos által meghatározott ideig kell alkalmazni. A terápia hossza több tényezőtől is függ, pl. egyéb betegségektől, trombofíliától, életkortól, korábbi trombózistól stb. Az alvadásgátlót gyakorlatilag addig kell szedni, amíg az MRI nem mutat teljes rekanalizációt (amikor szabadon áramolhat a vér) és még utána is ajánlatos 2 évig (ha nincs igazolt trombofilia) Ha van akkor még tovább.

Maga trombofília vizsgálata egyszerű vérvétellel történik, melynek során fény derülhet az olyan genetikai mutációkra, mint a Leiden mutáció, az MTFHR mutáció, vagy a Protein S/C alacsony szintje.

A szakértő hozzátette, hogy a gyógyszeres kezelés mellett szükség lehet rehabilitációra is, továbbá fontos az életmódváltás, pl. a dohányzásról való teljes leszokás, tömény szesz kerülése, rendszeres mozgás, illetve a koleszterinszegény étkezés- ezáltal minimálisra csökkenthető a trombózis ismételt bekövetkeztének esélye.