Más betegségek is befolyásolhatják a vastagbélrák kezelését

Kísérőbetegségeknek vagy társbetegségeknek nevezzük azokat a kórokat, amelyek már a daganatos diagnóziskor is jelen voltak a szervezetben, illetve amelyek a ráktól és a kezelésektől függetlenül alakulnak ki. Az onkológiai kezelések előtt részletes állapotrögzítés (staging) történik, ennek része az is, hogy minden kórelőzményt és a beteg által szedett minden gyógyszert lajstromba vesznek.

Egy társbetegség – különösen, ha karban van tartva – általában nem akadálya a daganatellenes kezelésnek: az onkológiai terápiák többsége alkalmazható a krónikus kórképek (cukorbetegség, magas vérnyomás, reuma, stb.) kezelésében használt gyógyszerekkel. Előfordulhatnak viszont kölcsönhatások a gyógyszerek között, illetve az onkológiai mellékhatások kockázatát növelhetik a társbetegségek.

Komolyabb szívbetegség, májelégtelenség, veseelégtelenség viszont már önmagában is korlátozhatja az onkológiai kezeléseket. Nem véletlen, hogy minden kezelés előtt laborkontrollra van szükség. E vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a máj és vese megfelelően működnek-e.

Olykor nemcsak a súlyosabb betegségek, hanem lényegtelennek tűnő panaszok is okozhatnak problémát. Az onkológiai terápia folytatását például a bőr- vagy körömgomba is akadályozhatja: a már eleve sérült felületen ugyanis némely onkológiai kezelés hatására sokkal súlyosabb bőrmellékhatások alakulhatnak ki, amelyek miatt akár a terápia megszakítására is kényszerülhetnek. Ezek a példák is jelzik: ugyan a rák diagnózisa sok esetben elhomályosít minden más egészségügyi gondot, nem szabad elhanyagolni más betegségeket sem. Ha romlik az általános állapot, ha rosszabbodnak a laboratóriumi értékek, ha nő a szövődmények kockázata, az gátja lehet a rák elleni küzdelemnek is.

Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról