A búza érzékenység sajnos létező dolog

A lisztérzékenység és a glutén intolerancia reális probléma, s ha valaki nem vesz róla tudomást, panaszai sem enyhülnek. De mi a teendő akkor, ha valakinél fennállnak az e két állapotra jellemző tünetek, mégsem diagnosztizálják őt egyikkel sem? Lehet, hogy búza érzékenység gyötri.

Nem könnyűek a lisztérzékenységgel vagy búza allergiával küzdők mindennapjai. Előfordul, hogy a gluténmentesen étkezőket nem veszik komolyan, még a barátaik is hajlamosak azt gondolni róluk, hogy csak hóbort az új étrend. Ezért sokszor történik meg, hogy a lisztérzékenységgel élők a maguk készítette ételt viszik egy bulira is, csak mert nemigen találnak számukra is megfelelőt a felkínált élelmiszerek között.

A gluténmentes étkezés azonban nekik mindenképp megéri, hiszen csökkennek, sőt el is múlhatnak a tüneteik. Ha abbahagyják a glutén fogyasztását, 3 hónapon belül elmúlnak a panaszok.

A legutóbbi és még folyamatban levő kutatások szerint azok az emberek, akiket lisztérzékenységgel vagy búza allergiával nem diagnosztizáltak, küzdhetnek hasonlóval: búza érzékenységgel – s nem a glutén okozza a problémáikat. Tüneteik között ugyanúgy szerepel a puffadás, a fájdalom, a fokozott gázképződés, hasmenés, amelyek a lisztérzékenység jelei. Fejfájásuk és gyulladásos tüneteik is lehetnek.

„Elegendő adat áll mára rendelkezésünkre ahhoz, hogy kimondjuk, vannak emberek, akik a búza- vagy gluténérzékenység tüneteit mutatják, de nem diagnosztizálták őket sem lisztérzékenységgel, sem a klasszikus búza allergiával. Ez meglehetősen ritka, a populáció 1 százalékát érinti, az Egyesült Államokban körülbelül 3 millió embert” – mondta el Joseph Murray orvos, a Rochesteri Mayo Klinika gasztroenterológia professzora.

„A lisztérzékenységet vérteszttel vagy vékonybél-biopsziával azonosítják. A búza allergiát bőr- vagy vérteszttel diagnosztizálják. Nagyjából 5 évvel ezelőtt, ha az embernél egyiket sem tudták megállapítani, általában azt a tanácsot kapta, hogy nincs oka a gluténmentes étkezésre” – mondta el Alessio Fasano, orvos, a Massachusettes-i Általános Kórház lisztérzékenység kutatással és kezeléssel foglalkozó központjának vezetője.

Azóta egyik tanulmány a másik után mutatott ki bizonyítékot arra, hogy a lisztérzékenységnek nem számító búza érzékenység valódi.

„Az emberek többsége a lisztérzékenyként nem azonosított glutén-érzékenységet hóbortnak tartja – hangsúlyozta William F. Balisteri, a Cincinnati Gyermek Kórház Egészségügyi Központjának orvosa. – Ám ennek valószínűleg immunológiai alapja van.”

Dr. Murray szerint itt nem a glutén fehérje a probléma középpontja – egyes emberek ugyanis a búza egyéb összetevőire reagálnak rosszul.

A szakemberek szerint a búza egy igen komplikált szervezet. A búza érzékenységgel élő embereknek számos „alcsoportja” lehet, akik közül mindegyik a búza egy másik összetevőjére reagál.

Az ebben a témában született tanulmányok között például a Kolumbiai Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy a búza elfogyasztása után egyes emberek immunrendszere reagál a búza termékekre, noha nincs lisztérzékenységük vagy búza allergiájuk, mégis ahhoz hasonló tüneteket produkálnak. A kutatók összehasonlítottak 80 embert – nem lisztérzékeny, búza érzékenységgel küzdőket: 40 lisztérzékenyet és 40 egészségeset. Az immunrendszer reakciója a gluténérzékenyeknél más volt, mint a lisztérzékenyeknél, de ugyanúgy köthető volt a belekben levő sejtek károsodásához.

S amint kiiktatták a búzát étrendjükből 6 hónapra, az immunrendszer működése normálissá vált, tüneteik javultak. A reakciókban tapasztalható különbség segíthet megmagyarázni, miért szenvednek fejfájástól is ezek az emberek, a gluténérzékenység tünetei mellett.

„A tanulmány üzenete az, hogy az emberek jelentős hányadánál objektív biológiai változások játszanak szerepet, amikor búza érzékenységre panaszkodnak, noha nincs lisztérzékenységük” – mondta el Armin Alaedini PhD, a Kolumbiai Egyetem Egészségügyi Központjának professzor asszisztense.

Sokaknál a búzában található fehérjék, az ún. ATI-k (amiláz-tripszin inhibitor) okozhatják a tüneteket. Ezek a fehérjék alkotják a búza 4 százalékát, a gabona természetes védőszereként működnek, távol tartva a bogarakat és más betolakodókat.

„Fontos élelmiszer-összetevők, ám a krónikus betegségeket súlyosbíthatják” – figyelmeztetett Detlef Schuppan, orvos, PhD, a Harvard Egészségügyi Iskola és a Johannes Gutenberg Mainz-i egyetem egészségügyi központjának kutatója. Állatkísérletei során megállapította, hogy a fehérjék jelentős immunreakciókat okozhatnak a belekben, megmagyarázva a nem lisztérzékeny gluténérzékenység egyes tüneteit. Más, gyulladáshoz kapcsolódó állapotokat is megmagyarázhat, mint például a rheumatoid arthritist vagy az asztmát.

A búzában levő szénhidrátoknak, melyek gázképződést okoznak a belekben, ugyancsak jelentős szerepük lehet. Ezekről azonban a szakemberek úgy vélik, csak enyhe búza intoleranciát okozhatnak.

Összességében a glutén-, illetve búzamentes étkezés sokszor segít ezeken az állapotokon. Az irritábilis bél szindróma esetén szintén ez a helyzet – ajánlható a gluténmentes táplálkozás, mivel esetükben is nem egy embernél búza érzékenységet állapítottak meg, ami nem egyenlő a lisztérzékenységgel.

A kutatók által tesztelt emberek jó részének ez segített. Dr. Murray hozzátette: a gluténmentes diétára fogott páciensek nagyjából felénél a gének köthetők a lisztérzékenyéghez, de nem diagnosztizálták őket ezzel a problémával – s ők jobban is lettek. Ezeknek az embereknek enyhe immunreakciója lehet, ahhoz hasonló, amely a lisztérzékenyeknél tapasztalható.

Amennyiben tehát a lisztérzékenységhez vagy gluténérzékenységhez hasonló tüneteink vannak, az első teendő mindig az orvosi teszt – vajon valóban ezekről van-e szó. Ha egyik sem diagnosztizálható, akkor a búza érzékenységre komoly esély lehet.