Amit a tüdőrkról tudni kell: megelőzés, tünetek, kezelés

Hazánkban az összes haláleset negyede rákos megbetegedés következménye, és ez az arány az európai és a globális számoknál is magasabb. Ezen belül is minden negyedik, rák okozta haláleset tüdőrák következménye. Miként ismerhetjük fel minél korábbi stádiumban a tüdőrákot és mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Tünetek, amelyekre érdemes odafigyelni

A tüdőrák esetében is – mint általában a rákos megbetegedéseknél – rendellenes sejtosztódásról beszélünk, amely hosszú folyamat, így jó ideig nem okoz különösebb tüneteket. A későbbiekben a jellemző tünetek közé tartozik a tartós köhögés, ziháló légzés, légszomj. További tipikus tünet lehet az elhúzódó tüdőgyulladás: ezt azonban nem fertőzés okozza. A növekvő daganatos sejtek miatt összenyomódnak, szűkülnek vagy elzáródnak a légutak, s ez lázhoz, gennyes gyulladáshoz vezet. Bármelyik tünetet észleljük, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, hogy az esetleges daganatos megbetegedést minél előbb diagnosztizálják, és megkezdhessék a kezelést – hiszen így az életkilátás és az elérhető életminőség lényegesen jobb lehet. A tüdőrák előfordulására jellemző, hogy kétszer annyi férfit érint, mint nőt, és leginkább az 50-70 éves korosztály a veszélyeztetett.

A tüdőrák nem egyetlen típusú betegséget takar!

A köznyelv nem különbözteti meg a tüdőrák több mint húsz létező fajtáját, pedig az egyes típusok között lényeges különbség lehet a kialakulásukban, a szerkezetükben, agresszivitásukban, de abban is, hogy a rendelkezésre álló gyógyszerek miként hatnak rájuk. Két alaptípus létezik: a kissejtes tüdőrák, amely az összes megbetegedés 20%-a, valamint a nem-kissejtes tüdőrák, amely a fennmaradó 80%-ot jelenti.

Megelőzés

A tüdőrák az esetek többségében megelőzhető lenne, hiszen 90-95%-ban a dohányzás következményeként alakul ki, legyen szó akár cigarettáról, pipáról, vízipipáról, sodort cigarettáról. Az esetek kis százalékában a radon gáz a felelős, amely urántartalmú talaj esetében kerül a levegőbe. Minél fiatalabban kezdi valaki a dohányzást, minél erősebb dohányos az illető, annál nagyobb a kockázata a tüdőrák kialakulásának. A tüdőrák kialakulásának valószínűségét befolyásolja továbbá az is, hogy miként szívja le a füstöt a dohányos, és meddig tartja bent a tüdejében. Természetesen az erős dohányosok környezetében élő emberek is ki vannak téve a tüdőrák kockázatának, ezért a megelőzésben fontos szerepet játszik az is, hogy mennyire figyelünk a környezetünkben élőkre, különös tekintettel a gyermekekre.

Diagnózis és terápia

A pontos diagnózis felállításához nem elég a tüdőröntgen, szükség van szövettani vizsgálatra is. A diagnózistól függően határozza meg az orvos a szükséges kezelést, kemoterápiát, sugárkezelést, műtétet vagy adott esetben a gyógyszeres kezelést, amely például az előrehaladott nem-kissejtes tüdőrák esetén késleltetheti a tumor növekedését, javulhatnak a beteg túlélési esélyei. A betegnek mindig érdemes pontos tájékoztatást kérnie kezelőorvosától, átbeszélnie a terápiás lehetőségeket, mert vannak olyan, támogatással elérhető készítmények, amelyek segíthetnek az életesély és az életminőség javításában.

Figyeljünk oda magunkra és hozzátartozóinkra, a nem megszokott tünetekre és mielőbb keressük fel orvosunkat, ne féljünk a rettegett diagnózistól – hiszen aki időt nyer, életet nyer.