Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetben hamarosan megkezdődik az a kutatás, amelyben a kutyák és a képzett diagnoszták párhuzamosan azon dolgoznak, hogy a tüdőrák már korai stádiumban felismerhető legyen.
"B-nose-nak, azaz biológiai orrnak hívják azt, amit a kutya szagminta felismerésére alapozott vizsgálatban végeznek" – mondta az M1 Minden tudás című műsorában Horváth Ildikó igazgatóhelyettes.
Több mint egy évtizede kutatják, hogy a kutyák hogyan képesek kimutatni a daganatos megbetegedéseket az ember által kilélegzett levegőből. Ez természetesen nem része a protokollnak, mindez csak kísérlet.
Az Intézet etikai engedélyt kapott egy kutatás elvégzésére, amelyben korai tüdőrákok esetében kilégezett biomarker mintát mutatnának meg a kutyáknak. Arra kíváncsiak, hogy ezzel a tréning programmal milyen szinten lehet az eredményt megvalósítani.
"A kutyás kísérlet mellett a laboratóriumban már korábban használt műszeres mérésekkel és azok fejlesztésével teremtik meg az úgynevezett kilélegzett biomarker vizsgálat másik pillérét. A beteg 10 percen keresztül lélegzik egy csőbe, a vizsgálathoz a gyűjtőtartályban egy-másfél milliliter leheletpárának kell összegyűlnie. Ebből a folyadékból különböző kémiai anyagokat, molekulákat lehet meghatározni és abból lehat aztán az illető betegségére, annak a lefolyására, és a légúti gyulladás mértékére következtetni" – magyarázta Dr. Antus Balázs, osztályvezető.
A módszer adott esetben a tüdőrák-diagnosztikában is felhasználható lehet. Bizonyos szenzitivitással esetleg arra is képes lesz, hogy előre jelezze a rák kialakulásának folyamatát. Hozzátette, még további vizsgálatokkal meg kell erősíteni, illetve ki kell mutatni adott esetben a tüdőrákot.
A mintát, a leheletpárát a laboratóriumban előkészítik a későbbi vizsgálatokhoz, majd bekerül a fagyasztóba, -75 fokba.
Sem a röntgen, de még a CT felvételsem mutat biztos képet arról, hogy a tüdőben történt-e rákos elváltozás. Szövettani mintát kell venni a daganatból. Ezeknek a vizsgálatoknak, van egy komoly limitje: csak egy pici mintát tudnak kezelni, amely nem feltétlenül jellemzi az egész tumor szövetet.
Hogy a kilélegzett levegő biomarker mintázatából mit tudunk megmondani és diagnosztikusan ez mennyire használható, az még egy fejlődő kutatási terület. A klinikai gyakorlatban még sehol a világon nem használják, mint ahogy a daganatjelző kutyákat sem. Az azonban tény, hogy nincs olyan ember által alkotott mérőműszer, amely a kutya szaglásának érzékenységével vetekedne.
"A kutya ragadozó és a különböző testnedveknek az elpárolgásából vagy bomlásából adódó melléktermékekre is érzékeny, ezért ezeket a beteg sejteknek, akár rákos sejteknek az anyagcseréjéből adódó különbséget az egészségestől meg tudja különböztetni" – hangsúlyozta Ujhelyi Tamás, kinológus.
Az Országos Korányi TBC és Pulmunológiai Intézetében hamarosan elkezdik a minták begyűjtését, hogy a kutyák néhány hét alatt megtanulhassák, pontosan milyen szagokat kell felismerniük. A beteg által kilehelt levegőben benne lesznek a rákos sejtek anyagcseréjéből adódó különböző vegyületek.
A kutya valóban nagy biztonsággal tudja szétválasztani akár a korai daganatot is a nem daganatos állapotoktól.
A számok riasztóak: Magyarországon évente kisvárosnyi, mintegy 8500 ember hal meg tüdőrákban. 2015-ben 10-11 ezer új tüdődaganatos beteg jelent meg a rendszerben, az öt éves túlélésére 10-15 százalék körüli az esély. A szűrés a tudomány számára komoly kihívást jelent, az igazi megoldás az lenne, ha sikerülne egy olyan elektronikus orrot kifejleszteni, amely versenybe tudna szállni a kutya szaglószervével. A kutatók szerint azonban ettől a tudomány még nagyon messze van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.