Ritkán öl, de gyakori a hasnyálmirigy-gyulladás

Enyhe formában, de akár az életünket is veszélyeztetve alakulhat ki a hasnyálmirigy gyulladás. De vajon miért, és hogyan lehet kezelni?

Bizonyára hallottunk már a hasnyálmirigy-gyulladásról, talán mi magunk is kénytelenek voltunk szembesülni a betegséggel. Hasnyálmirigyünk a testünk bal oldalán található meg, a hashártya, lényegében a gyomor mögötti részen. Itt termelődik a hasnyálmirigynedv, mely a hasnyálmirigy-vezetéken át kerül a nyombélbe. Feladata, hogy a szénhidrátok, zsírok és fehérjék emésztésében részt vegyen.

A heveny hasnyálmirigy gyulladás

A heveny hasnyálmirigy gyulladás (pancreatitis) okai között több tényezőt is fel lehet sorolni. Sok esetben az váltja ki, hogy a páciens epekövességgel küzd vagy túlságosan sok alkoholt iszik - ha a hasnyálmirigy-vezeték elzáródik, megakadályozza, hogy elfolyjon a hasnyálmirigynedv - az akadály pedig sokszor lehet egy elakadt epekő.

Amennyiben az akadályoztatás hosszabb ideig fennáll, már a hasnyálmirigy-vezetékben elkezdenek aktiválódni az emésztőenzimek, a hasnyálmirigyben túl sokan lesznek és ennek sejtjeit kezdik el emészteni: kialakul a gyulladásos reakció, a súlyos gyulladás. A probléma során az enzimek a véráramba jutnak, vagy átszivárognak a hasüregbe. Nemcsak a hashártya károsodhat emiatt, hanem a többi szerv is. Kisebb károsodást szenved a hasnyálmirigy azon része is, amely inzulint- illetve hormont termel. A hasnyálmirigy gyulladás tehát mindenképp rombolást visz véghez.

Az epekövességen és az alkoholfogyasztáson túl hasnyálmirigy gyulladás oka lehet egy kisebb hasi sérülés, a magas trigliceridszint, ha bizonyos gyógyszereket szed a beteg, valamint endoszkópos epeútfestésen esett át. Szintén okozhatja a gyulladást, ha a Wirsung-vezeték patkóbélbe szájadzik, mely leggyakrabban veleszületett rendellenesség.A hasnyálmirigy gyulladás egyéb okai

Lehetséges, hogy abnormálisan fejlődött a hasnyálmirigy, de egyes autoimmun betegségek, vírus fertőzések, és persze a hasnyálmirigy rák is okozhatja a gyulladást ritkábban előforduló esetekben. Ha magas a vér kálciumszintje, az ugyanúgy a hasnyálmirigy gyulladás oka lehet, mint pl. a cisztás fibrózis (mucoviscidosis) nevű megbetegedés. Ha a páciens 70 év feletti és súlyproblémákkal küzd, nagyobb eséllyel fordul elő a megbetegedés.

Változó, hogy mennyire súlyos a gyulladás, lehet egészen enyhe, amely magától megszűnik és annyira súlyos is, hogy műteni kell.

Hogyan lehet felismerni a hasnyálmirigy gyulladást?

A hasnyálmirigy gyulladás tünetei leginkább fájdalom formájában jelentkeznek. Övszerű hasi fájdalom alakul ki, mely leginkább köldökünk környékén érezhető, és a hátba is kisugározhat.

A fájdalom kis mértékben csökken, ha összegörnyed a beteg, de egyébként állandó. Hasnyálmirigy gyulladás tünete lehet, hogy a beteg a hasi fájdalom mellett hány, hányinger gyötri és hőemelkedése is lehet. A hasa feszül. Súlyos esetben akár sokkos állapot is kialakulhat, ha a hasnyál kilép a hashártya lemezei közé.

A hasnyálmirigy gyulladás diagnózisa

A hasnyálmirigy gyulladás jelenlétét vizsgálat során lehet biztosan megállapítani: a vérben megemelkedik a hasnyálmirigy-enzimek szintje, mely jelzi a gyulladást. Ilyenkor az amiláz illetve lipáz hasnyálmirigy enzimek kimutathatók a vérben. Elsősorban a lipáz az, amely a hasnyálmirigy esetében jellemző. Magas a fehérvérsejt szám és a vércukor is emelkedhet a gyulladás hatására - ezek szintén árulkodó jelek lehetnek. Nincs tehát feltétlenül szükség röntgenes, ultrahangos vizsgálatra vagy CT-re a betegség megállapításához. Súlyos esetekben azonban szükség lehet rájuk.

Ha a betegség enyhe lefolyású, magától is megszűnik néhány nap után, esetleg zsírszegény étrendet kell tartani a felépüléshez. Súlyos esetben és sokkos állapotban - amikor már sebészi beavatkozásra van szükség - a szövetek elhalnak, ezeket kell műtéttel eltávolítani. Ha felülfertőződnek, tályog alakulhat ki, ilyenkor is be kell avatkozni.

Nemcsak a szövetelhalás tekinthető viszont súlyos szövődménynek - ha nem műtik meg a beteget, a hasnyálmirigybe jutott emésztőenzimek üreget alakítanak ki, az ún. pszeudocisztát, amely akár a belek normális működését is gátolhatja. Amennyiben a hasnyálmirigy gyulladás időnként vissza-visszatér, a páciens akár cukorbeteggé is válhat. Ha a gyulladás súlyos, vagy újra előjön, károsodhat az emésztőenzim-termelés, a meg nem emésztett tápanyagok így csak úgy tudnak ürülni, hogy a beteg gyakran ürít székletet, illetve hasmenése van. Tápanyagok hiányában a páciens fogyni kezdhet, szükséges tehát az enzimpótlás gyógyszer formában.

A hasnyálmirigy gyulladás kezelése

A hasnyálmirigy gyulladás kezelésének első lépése, hogy a hasnyálmirigy „megnyugodjon”. Ezt azzal lehet elérni, ha a beteg nem eszik, nem iszik semmit. A tápanyagot infúzióban kapja. Ha a beteg hány, akkor gyomorszondán át táplálhatják. Csak akkor szabad újra italt, majd fokozatosan szilárd ételt kapnia, ha már nincsenek fájdalmai és a bélhangok is megfelelőek.

Általános szabály, hogy a páciens csak zsírszegény és fűszerektől mentes táplálékot ehet. Amennyiben fennáll a veszélye annak, hogy elhal a hasnyálmirigy, a beteget intenzív osztályon kezelik és antibiotikumokat is kap. Természetesen ha elhalt a hasnyálmirigy egy része, azt műtéti úton el kell távolítani.

Utóbbi esetben a gyógyulás nem lehet teljes - a már említett enzimpótló gyógyszereket kell szednie a betegnek. Ha kialakult cukorbetegség, azt általában inzulinnal kezelik. Szükség lehet egy bizonyos étrend betartására.

Kevesen halnak bele a betegségbe, de súlyos eseteknél, ha már a hasnyálmirigy is elhalt, húsz százalékos az összhalálozás.

Megelőzni lehetséges a hasnyálmirigy gyulladást

Egyrészt azzal, hogy már fennálló betegséget kezeltetünk - epekövességet, emelkedett triglicerid-szintet. Kerüljük a nagy mennyiségű alkoholfogyasztást, valamint a zsíros étrendet, gyakori zsíros étel-fogyasztást - azaz hasnyálmirigy gyulladás-diéta is szükségessé válhat.