Ne gyújts rá! – Május 31. a Nemdohányzók Világnapja

Tizenkilenc percenként meghal valaki, ugyanakkor évente négy millióan vesztik életüket a dohányzáskövetkeztében. Húsz évvel tovább élhetnének a 40-50 éves dohányosok, ha nem hódolnának károsszenvedélyüknek. Ugyanakkor a cigarettázók környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok,romlanak a már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága.

Ne gyújts rá! A Nemdohányzók világnapja alkalmából a dohányzás veszélyeire, a visszaszorításszükségességére hívja fel a lakosság és az orvosok figyelmét a Magyar Kardiológusok Társasága/MKT/.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. Az áldozatok mintegy 20 százaléka a nőkköréből kerül ki, ugyanakkor 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúkcsaknem 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. Statisztikai adatok szerint hazánk dobogós helyenáll az uniós országok tekintetében Évente közel 35 ezer ember veszíti életét a dohányzássalösszefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek közel húsz százalékát teszi ki.

Ugyanakkor megközelítőleg 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje ölmeg. Kétség nem fér hozzá, hogy a nemdohányzók által belélegzett dohányfüst mennyire veszélyes aszervezetre, amely zárt helységben azonnali panaszokat: tüsszentést, orrfolyást, orrdugulást,szemviszketést, fejfájást, szédülést, torokfájást, rekedtséget, hányingert, köhögést, légzésinehezítettséget okozhat. A dohányosok környezetében élőknél gyakoribbak a szívpanaszok, romlanaka már meglévő tünetek, fokozódik a halálos szívizomelhalás gyakorisága. Kimutatták, hogy a dohányosférfiak nemdohányzó feleségei között fokozott a tüdőrák elfordulása. Passzív dohányos kismamákmagzata növekedésében elmarad. Környezeti dohányfüst ártalomnak kitett csecsemők körébengyakoribb a hirtelen halál, azaz a bölcsőhalál elfordulása.

"Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá:minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást nem beszélvearról, hogy minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvégealatt" – hangsúlyozta dr. Kiss Róbert Gábor az MKT elnöke.

"Az emberi szervezet nem egyformán reagál a dohányzás károsító hatásaira, a dohányosok döntőrészénél azonban a dohányzás az egész szervezetet megbetegíti, és mintegy 25 életet veszélyeztetőbetegség vagy betegségcsoport kialakulásáért tehető felelőssé. A dohányfüst alkotóelemei helyileg és avéráram útján a szervezet legtávolabbi pontjaira is eljutva fejtik ki direkt kártékony hatásukat. Azokesetében, akik hódolnak e káros szenvedélynek sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszerimegbetegedéseknek, hiszen a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezettplakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig könnyen vezetszívinfarktushoz. A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül koszorúérelzáródást,a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat" – folytatta gondolatait Prof. Dr. KissRóbert Gábor a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

Nem utolsó sorban figyelembe kell venni, hogy a dohányzás rendkívül költséges, „luxus” tevékenységnek számít. Egy átlagos dohányos tíz év alatt közel 75 ezer darab cigarettát szív el, 10 év alatt napi egy dobozzal számolva, egy dohányos közel négy millió forintot költ cigarettára. Ha nem hódolna ennek a káros szenvedélynek, számos hasznos dolgot megvalósíthatna önmagának vagy családjának.

A Nemdohányzók Világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább ezen a napon ne gyújtson rá, s ha teheti, akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének.