Miért áll egy helyben a rákkutatás?

Eddig a XXI. század sem hozott áttörést a daganatos megbetegedések gyógyítása terén. A sikertelenség okait elemzi a The Wall Street Journal az egyik februári számában: a cikk írói a klinikai vizsgálatok gyorsítását, új technológiák bevezetését sürgetik, mert véleményük szerint „túl sok beteg számára nincs semmilyen kezelés, miközben új lehetőségek vesztegelnek a laboratóriumokban”.

Magyarországon kevesebbet beszélünk a helyzet súlyosságáról, arról, hogy annak ellenére veszítünk el évente 33000 daganatos beteget, hogy 160 milliárd forintot fordítunk az onkológiai kezelésekre. A HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. szakemberei úgy vélik, hogy a deutériummegvonásra épülő kutatás és gyógyszerfejlesztés áttörést hozhat a megelőzés és a gyógyítás területén egyaránt. Legújabb eredményeiket a májusi, immár harmadik Nemzetközi Deutériumdepléció Konferencián ismerhetik meg a szakemberek, amelyre külföldi előadókat is várnak, többek között az USA-ból és Kínából. A konferencia egyik kiemelt célja, hogy a hazai szakma figyelmét is ráirányítsa a kutatási területre, a deutériumdepléció terápiás alkalmazásának lehetőségeire.

Mi vallott kudarcot, az új rákterápia vagy a szabályozók?

A fenti címmel közölt cikket a The Wall Street Journal 2015. február 3-i számában (What Failed, the New Cancer Treatment or Regulators?). A cikk címe hűen tükrözi a jelenkori daganatellenes gyógyszerfejlesztések elismert kudarcát, az újságírók ennek okait elemzik. Példaként olyan klinikai vizsgálatot említenek, amelyben az új célzott készítményre a kezelt hólyagdaganatos betegek 90%-a egyáltalán nem reagált, és mindössze egyetlen beteg állapota javult. Azon túl, hogy a kipróbálásra kerülő készítmények 90%-a hatástalan vagy hatékonyságuk csekély, az amerikai gyógyszerhatóság (US Food and Drug Administration, FDA) az eddig engedélyezett ún. kináz gátló gyógyszerek között elfogadhatatlanul magas toxicitással találkozott.A legújabb célzott terápiák klinikai kipróbálásai újabb kudarcokat jeleznek.

A Wall Street Journal cikk szerzői a klinikai vizsgálatok gyorsítását, új technológiák bevezetését sürgetik, mert úgy vélik, hogy „túl sok beteg számára nincs semmilyen kezelés, miközben új lehetőségek vesztegelnek a laboratóriumokban”.

Magyarországon is szükséges lenne az őszinte helyzetértékelés, nagyobb szakmai odafigyelés, nyitottság és támogatás azon hazai kutatók, fejlesztők irányába, akik évtizedek óta jelen vannak a tudományos életben, küldetésüknek tekintik, hogy változtassanak, javítsanak a jelenlegi helyzeten. A HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. kutatásai, a deutériummegvonásra épülő gyógyszerfejlesztés áttörést hozhat a megelőzés és a gyógyítás területén egyaránt.

A társaság tudományos eredményei tavaly bemutatkozhattak a világ legjelentősebb rákkongresszusán (AACR Annual Meeting, San Diego), és a HYD vezető kutatója, dr. Somlyai Gábor, Svédország vezető orvostudományi intézetébe, a Karolinska Intézetbe is meghívást kapott. Az idei év elején jelent meg a Tumor Cell Metabolism (ISBN 978-3-7091-1823-8) című könyv a Springer-Verlag Kiadó gondozásában, mely korszerű áttekintést nyújt a daganatos sejtek anyagcseréjéről. A magyar rákkutatás jelentős szakmai elismerése, hogy a nemzetközi szakemberek, elismert tudósok mellett a magyar kutatók tudományos eredményei is bekerülhettek a könyvbe. A zárófejezet, melyet Boros G. László, a Kaliforniai Egyetem (UCLA, Los Angeles) professzora állított össze, és melynek társszerzője dr. Somlyai Gábor is, azt a legújabb metabolomikai módszert ismerteti, amelyet az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) és a HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. is használ kutatásai és gyógyszervizsgálatai céljára. Az FDA gyógyszer-hatástani kutatási központja olyan eljárásként ismeri el a UCLA, SiDMAP és HYD közös kutatási módszerét, mely megbízhatóan jelzi egy-egy potenciális gyógyszerjelölt vagy étrendi kiegészítő terápiás hatékonyságát.

Az elmúlt több mint két évtized tudományos munkájának, fejlesztéseinek köszönhetően Magyarországon már rendelkezésre áll az a – világon egyedülálló – berendezés, amely a nemzetközi gyógyszergyártási elvárásoknak megfelelően képes előállítani a csökkentett deutériumtartalmú hatóanyagot. A HYD először egy nemzetközi szakemberekből álló csapat által megtervezett 25 fős betegcsoporton tervezi megvizsgálni, hogy a bevont személyek hány százalékánál idéz elő pozitív választ a készítmény alkalmazása, ezt követően tervezik majd meg a kettős vak elrendezésű humán klinikai vizsgálatot a csökkentett deutériumtartalmú készítmény humán daganatellenes hatékonyságának igazolására. A deutériummegvonás elvén működő gyógyszerek olyan új eszközt adhatnak az onkológusok kezébe, amellyel a mainál lényegesen hatékonyabban kezelhetők a daganatos betegségek, csökkenthető a tumormentessé tett betegek visszaesésének aránya, meggátolható a betegség kiújulása.