Átlagosan 10 évvel kevesebbet élnek a valamilyen mentális betegséggel küzdő emberek, mint mások - állítják kutatók egy új tanulmány kapcsán.

Rövidebb életre számíthatnak azok az emberek, akik olyan mentális betegségekkel élnek, mint például a depresszió, a krónikus szorongás és a skizofrénia – esetükben nagyobb a valószínűsége, hogy fiatalabban kell búcsút mondaniuk az életnek, mint az ilyen problémákkal nem küzdő társaiknak – derült ki egy új tanulmányból.

Vagyis, lényegében egy évtizedet rabol el életükből a mentális betegség és ez nagyjából 8 millió emberéletet jelent évente világszinten.

A JAMA Psychiatry szaklap online változatában közölt tanulmány közel 200 nemzetközi tanulmány elemzését tartalmazta, melyek több évtizedre tekintenek vissza. A kutatók szerint ezek segítenek fokozottabban a mentális rendellenességekre irányítani a figyelmet.

Noha a tanulmány talált összefüggést a mentális betegségek és a korábbi halál között, a tanulmánynak nem célja azt állítani, hogy ez volt a közvetlen oka a páciensek fiatalabb korban történő elhalálozásának.

„Amikor az emberek megtudják, hogy valaki, akinek mentális betegsége volt, meghalt, automatikusan a halál okára koncentrálnak…nevezetesen az öngyilkosságra – mondta el Dr. Mark Olfson, a New York-i Columbia egyetem egészségügyi központjának klinikai pszichiátria professzora, aki egyébként nem vett részt a tanulmányban. – De az ehhez hasonló tanulmányok szélesítik a látókörünket. A kockázat magába foglalja a természetes halálokokat, de magasabb halálozási arányt találunk a mentális betegségekben szenvedők körében.”

A skizofrénia, valamint egyéb pszichózisok – a legsúlyosabb mentális problémák között – a legmagasabb halálozási arányt mutatják a vizsgálatban. Ugyanakkor a súlyos depresszió és szorongási zavarok szintén igen gyakoriak és úgy tűnik, megrövidítik az emberek életét – tette hozzá Dr.Olfson.

Összességében a tanulmány azt mutatta, hogy a mentális rendellenességekkel küzdő emberek kétszer akkora eséllyel halnak meg egy 10 éves ciklusban, mint az ilyen betegségekben nem szenvedők.

Nem természetes okból történő elhalálozásuknak – beleértve az öngyilkosságot és a balesetet – pedig hétszer akkora a valószínűsége. Esélyük ugyanakkor arra, hogy magától a fizikai egészségügyi állapotuktól is meghaljanak, szintén emelkedett, átlagosan 80 százalékos a tanulmány szerint.

„A mentális betegségekkel küzdő pácienseknél magas a krónikus egészségügyi problémák gyakorisága is” – magyarázta Elizabeth Walker, a tanulmány vezetője, az Atlantában levő Emory egyetem Rollins közegészségügyi iskolájának kutatója.

Külön gond, hogy ezeknek az embereknek gyakran van problémájuk állapotuk karbantartásával, kezelésével – a nem megfelelő étrend, a mozgás hiánya, a gyógyszerek szedése/nem szedése, a kellő egészségügyi ellátáshoz jutás vagy éppen nem jutás miatt.

Dr. Olfson is kiemeli, hogy az olyan betegségek, mint az elhízás és a 2-es típusú diabétesz különösen sűrűn fordulnak elő a pszichiátriai rendellenességekkel küzdők körében. Mindkettő emeli ráadásul a szívbetegségek és egyéb komoly problémák kialakulásának valószínűségét.

„Egy ideje tudjuk már, hogy a depresszió például zavarja az olyan krónikus állapotok kezelését, mint amilyen a cukorbetegség. Ám e téren nem figyelhető meg javulás. ” – mondta Dr. Mark Olfson.

Elizabeth Walker csapata felfedezte, hogy a halálozási „rés” a mentális betegségekkel küzdő és nem küzdő emberek között még nőtt is az idő múlásával. Szélesebb lett az 1990-es években és az 1970-es években végzett tanulmányok összevetésekor.

Ebben szerepet játszhat az egészségesebb életmódra átállás a teljes lakosságot nézve – vélekedett Dr. Olfson. A dohányzás általánosságban például csökkent, ám a mentális betegséggel küzdők körében még mindig elterjedt szokás.

Bármi is a konkrét ok, Walker szerint úgy tűnik, a pszichiátriai betegségben szenvedők nem mutatják ugyanazt a fizikai egészségügyi javulást, mint a teljes népesség. „Nincs erre egyszerű megoldás – fogalmazott a szakember. – Ez a dolog többféle megközelítést kíván.”

Az egyik megközelítés az, hogy meggyőződünk róla: a mentális betegséggel élő emberek megkapják mindazt az egészségügyi ellátást, amire szükségük van – emelte ki Walker, hozzátéve, hogy az amerikai, mentális problémákkal küzdő páciensek körében igen magas a szegénység és a munkanélküliség aránya és sok esetben nélkülözik a szociális támogatást is – a család, a barátok személyében -, ami segítene nekik megküzdeni a krónikus betegséggel.

Elizabeth Walker és Mark Olfson is rámutatott ugyanakkor annak szükségességére, hogy integrált ellátásban részesülhessenek ezek az emberek, jobb koordinációra lenne szükség a mentálisan beteg páciensekért felelős, különféle szakemberek között is. A betegek családját illetően pedig figyelmet kellene szentelni a páciens fizikai állapotának is: megtenni, amit lehet, a beteg egészségesebb életmódja érdekében.

Forrás: Adrina - Napidoktor.hu

Mentális betegséggel rövidebb az élet?