Nyári baleseteknél - trombózisveszély!

Szabadság alatt szerzett izomsérülések, csonttörések azonban nem csak hosszan tartó gipszet jelentenek, de mélyvénás trombózis kialakulásához is vezethetnek, különösen az arra hajlamos személyeknél.

Nyár a kikapcsolódás ideje. Sokan választanak maguknak aktív pihenést, mint kerékpározást, lovaglást, túrázást, siklóernyőzést, vízi sportokat. A felüdülés, testedzés mellett közös vonásuk a fokozott sérülésveszély.

A gyakorlatlanság, saját határaink nem jó felmérése csonttöréshez, izomránduláshoz, zúzódáshoz vezethet. Ilyenkor a csontok rögzítése, az izmok pihentetése mellett fontos odafigyelni a trombózis kialakulásának megelőzésére is.

Kinél áll fent a trombózis kialakulásának veszélye?

A sérülést kísérő mélyvénás trombózis két nagy csoportot érint. Első a genetikai hajlammal bírók csoportja. Rájuk jellemző, hogy a trombózis fiatalabb korban alakul ki. Náluk többször - de nem minden esetben - megfigyelhető, hogy szülőnek, nagyszülőnek is volt trombózisa, illetve a trombózis szokatlan helyen, pl. az agyi nagy vénában, alakul ki. Öröklött vagy szerzett hajlamosító tényezőknél előfordulhat, hogy valamilyen külső "inger" hozza létre a trombózist, mint pl. hormon-szedés vagy éppen baleset.

Második csoport a középkor utániak, döntően férfiak. Nekik jellemzően valamilyen krónikus betegség az (pl.daganatok, immun-, vese-, és bélbetegségek, stb.), ami a trombózishajlamot fokozza.

Milyen sérüléseknél jellemző a trombózis kialakulása?

A trombóziskészség emelkedéséért a roncsolódott szövetekből felszabaduló un. szöveti faktor a felelős, mely az egyik véralvadási enzim aktiválódását 10 milliószorosra fokozza. Minél nagyobb a szöveti sérülés, annál több a felszabaduló szöveti faktor, így a trombóziskészség növekedése is. Legnagyobb szöveti károsodással járó sérülések: a combnyak-, a medence- és a felkarcsont-törés.

Teendők a trombózis megelőzésére

Azoknál, akik családjában fordult elő trombózis, főleg, ha fiatalon, szokatlan helyeken vagy többszörösen, ki kell vizsgáltatni a hajlam meglétét, mértékét. Ha genetikai zavar áll a háttérben, egyéni megítélés alapján évekig vagy élethossziglan véralvadásgátlómegelőző kezelés lehet indokolt.

Általános esetben a sérülés méretének megfelelően a baleseti sebész indikál átmeneti időre alvadásgátló gyógyszeres kezelést. A nagy rizikójú betegeknél emellett érdemes szűrésként vénás ultrahangvizsgálatot csinálni még akkor is, ha semmilyen tünet nem utal trombózisra. Természetesen a megfelelő életmód (súlycsökkenés, séta, közepes fizikai aktivitás stb.) a leghatékonyabb megelőzés