Valentin-napi depresszió?

A felborult életritmus depresszióhoz vezet. Magyarországon, havi szinten kétszázezer ember szenved depressziós tünetektől.

A Valentin-nap a szerelmesek és a szeretet ünnepe. Vannak köztünk azonban sokan, akik, bár nem magányosak, mégsem tudják a mindennapi pozitív érzéseket átélni, szenvednek, mintha egy láthatatlan erő kötné őket gúzsba: a depresszió börtöne. A depresszió a mai világban egyre több embert érint, férfiakat, nőket, fiatalokat, időseket, szellemi és kétkezi munkából élőket egyaránt. A kezeletlen depresszió tönkreteszi az egyén életét, kapcsolatait, képtelenné válik a munkára, legszörnyűbb következménye pedig az öngyilkosság.
A depresszió elterjedéséhez a legújabb kutatások szerint nagy mértékben hozzájárul a mai világ rohanó tempója, ritmustalansága, a negatív életesemények, folyamatos stressz, ami felborítja az egyén saját viselkedésbeli és biológiai ritmusát. A rendszeres, napi életritmus megzavarásának komoly szerepe van a depresszió kialakulásában, így annak helyreállítása a betegségből való felépüléshez is szükséges. A kezelés többrétű lehet, de gerincét a modern depresszióellenes szerek adják.

A depresszió sajnos világjárvány lett, a WHO előrejelzése szerint 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség lesz világviszonylatban.

A depresszió nem csak az egyént sújtja, hanem rányomja bélyegét családjának életére és munkavégző képességére. Mindezek következményei miatt - ha nem ismerik fel a depressziót - a beteg önmagát kezdi okolni, és ezzel bezárul az ördögi kör; a betegség negatív gondolati csapdái bezárják a szenvedőt, akinek élete tönkremehet, vagy megkeseredett vegetálásba megy át. A betegség legsúlyosabb következménye az öngyilkosság, amelynek száma Magyarországon közismerten magas. Az öngyilkosság, a depresszió egyik legtragikusabb következménye, és az öngyilkosságok 80%-ának hátterében depresszió áll.

2010-ben százezer emberből közel huszonöt halt meg öngyilkosság következtében Magyarországon, de az öngyilkossági kísérletek száma jóval magasabb, megközelítőleg 15-20 kísérlet jut egy halállal végződő esetre.

A depresszió hátterében veleszületett hajlamraépülő külső hatások játszanak szerepet, és a friss kutatások szerint ezek a hatások úgy érvényesülnek, hogy felborítják az egyén viselkedési és biológiai ritmusát (napi bioritmus = cirkadián ritmus). Ez bekövetkezhet a tartós stressz, megváltozott életkörülmények, munkahely vagy hozzátartozó elvesztése, válás, vagy sok egyéb tényező hatására.

Tudományos vizsgálatok egyértelmű kapcsolatot mutattak ki a napi bioritmus megváltozása és a depresszió között, sőt, a depresszió fő tünetei (érdeklődés és örömérzés elvesztése, lehangoltság, energiahiány, koncentrációs nehézségek, alvászavarok, étvágyzavar, stb.) arányosan súlyosak a napi bioritmus felborulásának mértékével.

Ezen túlmenően, a felborult ritmus több más, szintén ún. „civilizációs betegség” elterjedését is elősegíti, mint pl. az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, és szívbetegségek. A tudományos nevén cirkadián ritmusnak nevezett ciklikusság helyreállítása (a kronoterápia) nagymértékben hozzájárulhat a depresszióból való felépüléshez is, sőt, ameddig nem áll helyre a beteg napi bioritmusa, addig nagy valószínűséggel nem teljes a depresszió kezelése, melyben a mai modern depresszióellenes gyógyszerek képezik a kezelés gerincét. Nem okoznak függőséget - szemben a csak rövidtávon adható nyugtatószerekkel - és hosszú távú szedésük kivédi a visszatérő depressziót. Pszichiáter szakorvosra kell bízni a beállításukat, és a szedés időtartamát.

Klinikai adatok szerint a depressziót életében minden ötödik ember megtapasztalja. Magyarországon, havi szinten kétszázezer ember szenved depressziós tünetektől, akiknek csak alig fele áll jelenleg orvosi, gyógyszeres kezelés alatt. A depresszió bárkit érinthet, bár sokan nem szívesen vesznek erről tudomást, vagy egyenesen eltitkolják a betegséget a környezetük elől, mert úgy érzik, ha beismerik állapotukat, hátrányos megkülönböztetésnek teszik ki magukat. Emiatt a depresszió sokszor felismeretlen marad, tüneteit mással magyarázzák. A depressziót sokan valamilyen élethelyzet természetes velejárójának tekintik, és ezért nem fordulnak orvoshoz, vagy azért nem, mert reménytelennek érzik helyzetüket (a reménytelenség a depresszió egyik tünete).

Fontos a depresszió tüneteinek megtanítása: mikor forduljon a beteg vagy hozzátartozója segítségért. Beszélni kell róla, csökkenteni a megbélyegzettség-érzést. Fontos az ellátórendszer erősítése, növelni kell az együttműködést betegek, hozzátartozók, civilek és az ellátórendszer között. Ezt célozza meg az Európai Szövetség a Depresszió Ellen, melynek hazánk is része, és jelenleg 2013-tól egy magyar munkacsoport vezeti az EU egyik öngyilkosság és depresszió megelőző projektjét.

Napi ritmusainknak a modern tudomány által újra felismert fontossága pedig igazából dédapáink üzenete: ők, akik a körülöttük lévő természet ritmusával összhangban, feltehetően kiegyensúlyozottabb életet éltek, valószínűleg valamit jobban tudtak... nehéz ezt a rendszerességet a mai világban megvalósítani, de megéri! Depressziónkat megelőzendő még gyógyszer nélkül, depresszióban pedig -a szakorvos döntése alapján- gyógyszer segítségével.