A külső okok vezérelte, ún. szerzett trombózis váratlanul érkezik és nem kevésbé veszélyes, mint a családi kórtörténetből kikövetkeztethető, öröklött, fokozott vérrögképződési rendellenesség.

Alapvető különbség, hogy ilyen esetekben nem „üzen a múlt”, ezért a beteg gyakran nem kivizsgálásra, megelőzésre, hanem már konkrét panaszokkal vagy súlyos állapotban kerül orvoshoz.

Számos külső tényező vezethet a vér rögösödéshez, különösen, ha öröklött hajlam is húzódik a háttérben. Aki begipszelt lábbal fekszik otthon egy síbaleset után, okkal hiheti, hogy a nehezét - az esés előidézte sokkot, a törés fájdalmát - már maga mögött hagyta, és legtöbbször nem is gondol arra, hogy a folyamatos fekvés egy sokkal veszélyesebb betegség előszobája lehet. Az átmeneti mozgáshiányra kényszerülteknél a fenyegető trombózis ma már megelőzhető a köztudatban vérhígítóként ismert gyógyszerrel

A babáját önfeledten szoptató kismamának vélhetően eszébe sem jut, hogy a szülést követő gyermekágyas időszak fokozottan hajlamosít trombózisra, így gyanús tünettel, pl. lábdagadássalérdemes azonnal felkeresni a szakorvost.

Változókorba lépett nőknek valóságos megváltás, ha nincsenek hőhullámaik, és kevésbé fáradékonyak. Sokan döntenek hormonpótló terápia mellett, de ilyenkor mindig számításba kell venni a beteg fogékonyságát a vérrögképződésre.

Kevesen tudják, hogy bizonyos daganatos betegségek is hajlamossá tesznek a fokozott véralvadásra. A daganatos betegségekhez társuló trombózis eredete nem teljesen tisztázott, részben maga a daganatos sejt, részben az általa termelt anyagok járulnak hozzá a trombózis kialakulásához.

Azonban nem minden daganatos beteget kell véralvadásgátló kezelésben részesíteni. Nem minden daganat okoz egyformán trombózist, és van, ahol a véralvadásgátló kezelés indokolatlan, ezért is szükséges a trombózishoz értő szakorvos véleményét kikérni. Ám ha egy betegnek váratlanul trombózisa lett, és a kórtörténet felveti a gyanút, daganatot is kell keresni a betegben - figyelmeztet Dr. Király Viktória, a Trombózisközpont labororvosa.

A trombózishajlamot felerősítheti, és a betegséget kiválthatja még a hormonális fogamzásgátló szedése, és egyéb külső okok is. Ezért egyoldali lábdagadással, lilás-vörösen elszíneződött, fájdalmas alsó végtaggal orvoshoz kell menni. Megkerülhetetlen a trombózishajlam kivizsgálása a többszörös vetéléseket vagy koraszülést elszenvedett nők számára, és azoknak az anyáknak, akik időre született fejlődésben visszamaradott vagy halva született magzatot hoztak világra, az egyéb okok kizárása után.

Az immunrendszer rendellenes működése is okozhat trombózist, amikor antitestek jelennek meg a vérben fertőzések, gyulladások, daganatok, valamint gyógyszerek és drogok hatására.

A trombózis okának kivizsgálásához a beteg kórtörténete, fizikális vizsgálata mellett laboratóriumi és képalkotó (pl. ultrahang, CT) vizsgálatok is szükségesek lehetnek - mutat rá a népbetegség felderítésének összetettségére Dr. Király Viktória. De minden esetben lehet segíteni, még akkor is, ha a panaszok eredendő oka homályban marad. A trombofília laboratóriumi kivizsgálása a véralvadási tesztekből, immunológiai vizsgálatokból valamint genetikai vizsgálatokból áll - magyarázza a doktornő.

Ez utóbbiakra azért van szükség - különösen fiataloknál -, hogy az esetleges örökletes hajlamosító tényezőkre is fény derüljön. A laboratóriumi eredmények segítik a gyógyítót a megfelelő kezelés megválasztásában. Ha lehetséges, a kiváltó okot - pl. a hormonpótlást, tablettás fogamzásgátlást - megszüntetjük.

A teszteredmények ismeretében tudunk dönteni arról, hogy betegünk milyen gyógyszert kapjon, és a közvetlen veszély elmúltával meddig szedje azt. Ma már léteznek biztonságos, jól beállítható gyógyszereink, amelyek hosszú távon is jól illeszthetők a mindennapi élet körülményeihez - teszi hozzá a szakember. Hasonlóképpen fontosak az életmódtanácsok a vér besűrűsödésének kivédésére. Ez utóbbiak betartását is folyamatosan ellenőrzik és segítik a Trombózisközpont orvosai.

Trombózis - okok és okozati tényezők