2000 éves függőség - Bídis, kretek vagy cigaretta?

Ma a világon mintegy 4 millió hektáron termelnek dohányt. Hazai vonatkozásban az elemzések azt mutatják, hogy 19 percenként egy, naponta 77, évente pedig 28 000 honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással.

A régészeti kutatások alapján a dohánynövény emberi felhasználásáról 2000 éves emlékek vannak. Eleinte vallási ünnepek szertartásain alkalmazták a dohányt, mert hallucinogén hatása révén így kapcsolatba tudtak lépni a kívánt szellemekkel.

A dohánylevelet kétféleképp, a füst belégzésével, és füst nélkül is használják. A meggyújtott, füst belégzéssel használt dohány közül a leginkább elterjedt a cigaretta, pipa és szivar. Az indonéz szigetvilágban közkedvelt a kretek nevű, szegfűszeggel töltött cigaretta. Érzéstelenítő hatása miatt mélyebben lehet letüdőzni a füstjét.

Délkelet-Ázsiában és Indiában a dohányzás legelterjedtebb fajtája a bidis. Ezt kézzel sodorják, és cigarettapapír helyett szárított dohánylevélbe tekerik. Afrikában, Ázsiában és a mediterrán térségben a dohányfüstöt leginkább vízen keresztül inhalálják. Ez a vizipipa. A vízen átáramló füst szinte teljesen kátránymentes és nikotintartalma is alacsony.

A füstmentes dohány használata is közkedvelt. Az ízesített, összepréselt dohánylevelet (bétel) sokan szeretik rágni. Ilyen módszer még a dohánypaszta nyalogatása, és a tubákolás, amikor a dohányport az orrba szippantják fel. A mára szlengként elhíresült „bagózás” pedig a dohánylevél rágását jelenti.

Néhány dohánytermelési adat

Ma a világon mintegy 4 millió hektáron termelnek dohányt. A legtöbb dohányt termelő országok: Kina, India, Brazilia, Egyesült Államok, Törökország. A világon gyártott cigaretták száma több mint 3,7 billió darab évente. Hazánkban a dohánytermesztésre használt vetésterület nagysága 5299 hektár (ez a művelhető földterület 0,09 %-a).

A cigarettaforgalom évi 20,1 milliárd darab cigarettára tehető (a fekete piaci részesedés nincs benne). Közel 1 milliárd férfi és 250 millió nő dohányzik a világon. Hazai vonatkozásban az elemzések azt mutatják, hogy 19 percenként egy, naponta 77, évente pedig 28 000 honfitársunk halála hozható összefüggésbe a dohányzással.

Mégsem ciki a cigi?

A dohányzás elterjedése a fiatalok körében világjelenség. Az első cigaretta kipróbálása egyre fiatalabb életkorokra tolódik. A 13-16 éves fiataloknak több mint a 70.%-a már próbálkozott dohányzással és több, mint egyharmaduk (33.5%) havi rendszerességgel jelenleg is dohányzik. 17.7% pedig, akik már 10 éves koruk előtt kipróbálták a dohányzást. Budapest és vidék között, valamint a fiúk és lányok dohányzási gyakorisága között nincs jelentős különbség. Hogyan lehetséges, hogy bár hazánkban törvény tiltja a dohánytermékek eladását 18 éven aluliak számára, mégis a jelenleg is dohányzó serdülőknek több mint háromnegyede (76.2%) jelezte, hogy minden nehézség nélkül tud magának cigarettát vásárolni?

Füstös otthonok

A fiataloknak több mint ötöde úgy véli, hogy a dohányzó fiúknak több barátja van, mint a nemdohányzóknak. Ezek az arányok kissé alacsonyabbak a dohányzó lányok esetében. A jelenleg dohányzók közül több mint háromszor annyian gondolják azt, hogy a dohányzás vonzóbbá teszi a fiúkat, mint amennyien ezt a nem dohányzók gondolják. A lányok esetében itt is alacsonyabbak az arányok.

A falusi dohányzó tanulóknak magasabb aránya gondolja, hogy a dohányzó fiúknak több barátja van. Általánosságban elmondható, hogy a jelenleg dohányzóknak jóval nagyobb hányada, mintegy 90 %-a van már eleve kitéve dohányfüstnek az otthonában. Továbbá mind a soha nem dohányzó mind a jelenleg dohányzó falusi diákok szignifikánsan nagyobb arányban vannak kitéve a környezeti dohányfüst ártalmainak, mint a városi régióban (beleértve Budapestet is) élő kortársaik.

A soha nem dohányzó diákok majdnem felének, míg a jelenleg dohányzók több mint felének édes- vagy nevelőapja dohányzik otthon. Ezek az arányok, mintegy 10%-kal alacsonyabbak az anya esetében. A falusi településeken a jelenleg dohányzók jóval magasabb arányban vannak kitéve az anya dohányzásának, mint a vidéki városokban élő dohányzó tanulók. Több, mint háromszor annyi jelenleg is dohányzó tanulónak dohányzik a testvére(i) otthon, mint a soha nem dohányzóknak. A különbség még szembetűnőbb a legjobb barát esetében: a jelenleg dohányzók között ötször magasabb azoknak az aránya, akiknek legjobb barátja dohányzik a jelenlétükben, mint a soha nem dohányzók között.

Fonsosak a szülői minták

A fentírt adatokból egyértelműen kiderül, hogy a dohányzó szülők gyerekei nagyobb valószínűséggel szoknak rá a cigarettára, mint a nem dohányzóké. Így az első dolog, amit tehet egy szülő az az, hogy leszokik a dohányzásról, és folyamatosan elmondja a gyermekének, hogy milyen káros a dohányzás, és milyen egészségügyi problémákat okoz. Azok a gyerekek, akik pozitív szülői mintát látnak maguk előtt, nagy valószínűséggel maguk is követik azt.

Forrás: A "Global Youth Tobacco Survey” (GYTS) elnevezésű Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérése Magyarországon