Tüdőszűrés - Miért jobb a CT mint a röntgen?

Interjú Dr. Lengyel Zsolttal a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatójával, a tüdőszűrés témájával kapcsolatban.

Milyen fajta tüdőbetegségeket lehet diagnosztizálni a CT segítségével, amire a röntgen nem képes?
A röntgenvizsgálatok során a kérdéses területről átnézeti, ún. szummációs felvétel készül. A tüdő röntgenvizsgálata általában két irányból, egy elöl- illetve egy oldalnézeti felvételből áll. Az alapvető anatómiai sajátosságokból adódóan a tüdő bizonyos területei (pl: rekeszizom előtti, mögötti, gerinc melletti, tüdőcsúcsi régió) nehezen megítélhetők és akár 1-2 cm-es elváltozások is rejtve maradhatnak, melyek csak később, az egy évvel ezt követő újabb szűrővizsgálat során kerülnek felismerésre, nagyobb gócokként.

A tüdő CT vizsgálatával a test hosszanti síkjára általában merőleges, ún. rétegfelvételek készülnek, melyek a korszerűbb berendezésekkel a tüdő akár 1 mm-es szeletvastagságú leképezését is lehetővé teszik. Ennek során nem csak a gócos jellegű, de a tüdő egészét érintő, diffúz betegségek (pl. fibrózis) is láthatóvá válnak.

Milyen előnyei vannak, ha a tüdőszűrést CT segítségével végezzük el?

A daganatos betegségek közül a tüdőrák az egyik, amelyik a legtöbb áldozatot szedi. Az elmúlt években, a túlésés tekintetében csekély változás történt a tüdődaganatot illetően. A mellkas röntgen alkalmazható szűrés céljából, de a módszer - az előbb említettek miatt - gyakran nem eléggé hatékony, sőt néhány esetben úgy derül fénydaganatra, hogy a páciens 12 hónapon belül történt mellkas röntgen vizsgálata negatív eredményt hozott.

Ez adódhat diagnosztikai tévedésből, a daganat gyors növekedéséből, vagy azért mert a daganat a vizsgáló módszer számára nem detektálható. A későn felismert betegség nagymértékben ronthat a beteg túlélési esélyein. Az alacsony dózisú tüdő CT sugárterhelése egyébként a valamennyiünket érintő éves háttérsugárzásnak kb. a fele.

Hogy segít abban a tüdőszűrés CT-vel, hogy időben felfedezzük a tüdőrákot?

A tüdőrák annak ellenére a leggyakoribb daganatos megbetegedés hazánkban, hogy az egyik leginkább elkerülhető betegség, hiszen kialakulásában bizonyítottan a dohányzás az egyik fő rizikótényező. Előfordulása korábban férfiakra volt jellemző, azonban az utóbbi évtizedekben a nők körében is gyakori betegséggé vált. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint évente közel 8000 honfitársunknál fedezik fel ezt a kóros elváltozást. Atüdőrák korai felfedezése javíthat a túlélési esélyeken, ebben az alacsony dózisú tüdő CT jelentős javulást idézhet elő. A felfedezett gyanús góc szoros követésére, illetve - ha a technikai feltételek adottak - szövettani mintavételére a CT egyaránt lehetőséget biztosít.

Milyen egyéb diagnosztikai vizsgálatokkal lehet még kimutatni a tüdőrákot?

A tüdőrák diagnosztikájában a PET-CT nem csak a korai felismerésben játszik szerepet, számos egyéb célból is alkalmazható. A vizsgálat segítségével lehetőség van annak eldöntésére, hogy a más vizsgálat során felfedezett tüdőárnyék milyen eséllyel jó- vagy rosszindulatú. Ennek ismeretealapvető jelentőségű annak eldöntéséhez, hogy szükség van-e egyáltalán szövettani mintavételre, és amennyiben igen, megjelölhető annak pontos helye. Mivel teljes test vizsgálat történik minden esetben, meghatározható a daganat kiterjedése, illetve kizárhatók egy vizsgálattal az esetleges távoli áttétek.

A PET-CT-vel szerzett többletinformációk irodalmi adatok alapján, rosszindulatú tüdőbetegségeknél az esetek 46 százalékában változtatták meg a korábban megállapított stádiumot és 58 százalékban módosítottak a korábban javasolt kezelésen. (forrás: Seltzer, et al., J NuclMed, 2002)Az adatok megdöbbentőek, hiszen a PET-CT-vel szerzett eredmények minden második betegnél befolyásolták a további kezelést.

Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy a tüdőrák nem egységes betegség, jelenleg az orvostudomány több mint húsz fajtáját ismeri. A betegség két fő típusa a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrák, ezek kezelése és a gyógyulás esélyei is eltérőek.

Mi a különbség a kétfajta tüdőrák között?

A kissejtes tüdőrák agresszív, gyors növekedésű daganat, mely nevét a mikroszkópos megjelenéséről (zabszemsejtes) kapta, az összes daganat mintegy 20%-át adja. A másik csoport a nem kissejtes tüdőrák, melynek három alcsoportja ismert, az adenokarcinóma, a laphámrák és a nagysejtes rák, melyek a nagyobb hányadot, mintegy 80%-ot képviselik.

A bizonyítottan rákos elváltozást a tüdőben milyen módszerekkel lehet kezelni? Segít a kezelési folyamat felépítésében a PET-CT vizsgálat?

A rosszindulatú tüdődaganatok kezelésében a műtét, a kemoterápia, illetve a besugárzás egyaránt szóba jöhet, ezt általában a pontos szövettani diagnózis, és a betegség stádiuma együttesen határozza meg. A PET-CT vizsgálat egyaránt fontos szerepet tölthet be a pontos stádium meghatározásban (pl. távoli áttét van-e), valamint a kezelés utáni betegkövetésben. Ez utóbbi a betegség kiújulásának korai és megbízható kimutatását jelenti. Fontos megjegyezni, hogy a tüdőrák az a betegség, ahol a PET-CT-vel történő besugárzás-tervezésa legjobban használható.

Milyen gyakorisággal javasolt a tüdőszűrés CT-vel?Mi az ajánlás a tüdőrákos betegek PET-CT vizsgálatát illetően?

Az alacsony dózisú tüdőszűrés fokozott rizikójú (dohányos, vagy arról leszokott páciensek) esetében évente javasolt. Amennyiben a CT kóros eltérést jelez, a további karakterizálását néhány hónapos kontroll, vagy mintavétel segítheti. Fontos megjegyezni, hogy a tüdőben véletlenszerűen talált gócok legnagyobb hányada jóindulatú elváltozás, melyek évenkénti ellenőrzése elegendő. A tüdőrákos betegek PET-CT vizsgálatára a kezelőorvos tesz javaslatot, a betegség lefolyásának függvényében, nagy nemzetközi szervezetek erre vonatkozó irányelvei alapján