A passzív dohányosokat is fenyegeti az érszűkület

Közismert, hogy a dohányzás az egyik legkomolyabb rizikófaktor a szívinfarktus és a szélütés kialakulásában, de a kutatások szerint már a passzív dohányosoknál is gyakoribb az érszűkület.

Prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus az összefüggésekről beszélt.

A passzív dohányzás is árt

Az Amerikai Egyesült Államokban egy kiterjedt kutatásban vizsgálták az aktív és a passzív dohányzás összefüggését az érszűkülettel. Az Atherosclerosis Risk in Communities 3 éven át monitorozott 10.914 középkorú személyt méghozzá úgy, hogy a carotis artéria vastagságát ellenőrizték rendszeresen ultrahanggal. Az eredményeket a demográfiai tényezők, a szív- és érrendszeri rizikófaktorok és az életmód tükrében értékelték.

Az eredmények egyértelműen bizonyították, hogy a cigarettafüstösszefüggésbe hozható az érszűkület kifejlődésével. Miután a kutatók kizárták a betegséget befolyásoló egyéb tényezőket, megállapították, hogy az aktív dohányzás önmagában 50 százalékkal emeli azérszűkület kialakulásának esélyét.

A már leszokott dohányosok kockázata 25 százalékra csökkent. Ugyanakkor egészen megdöbbentő, hogy azokhoz képest, akiknek nem kellett rendszeresen mások füstjét szívniuk, a passzív dohányosoknál20 százalékkal nagyobb volt az érszűkület rizikója. A kockázatokat minden esetben növelte a cukorbetegség és a magas vérnyomás-betegség megléte.

A dohányfüst mindenképpen szűkíti az ereket

Tényként leszögezhető, hogy mind az aktív, mind a passzív dohányzás összefügg az erek szűkületével, és a diagnosztizálható érszűkülettel. Ennek az a magyarázata, hogy ereink legbelső felszínén lévő, sejtekből álló „hártya”, az ún. endothel sejtek rétege termel egy oldott állapotban lévő gázt, a nitrogén oxidot (ez nem képez buborékokat!).

Ennek az „élettartama” pár másodperc, de termelődését a nikotinés a dohányzás gátolja. Mivel ez az anyag az egyik legfontosabb gátlószere a vérlemezkék összecsapzódásának, e funkció gátlása nagymértékben növeli az artériás érelzáródások veszélyét (vagyis az infarktusét, a stroke-ét, a végtagi erek elzáródásáét)!

Ráadásul, sajnos az is elmondható, hogy bizonyos negatív változások visszafordíthatatlanok, vagyis a leszokás utánis nagyobb a rizikója az egykori dohányosoknak, mint azoknak, akik sosem gyújtottak rá. Bár az arterioszklerózis elsősorban az idősebb korosztály betegsége, akinek húszéves kora óta napi egy doboz cigaretta a fejadagja, akár már 40 éves korában is számíthat érszűkületre - figyelmeztet prof. dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

A szűrés és a kezelés életet menthet

A betegségre az örökletes hajlamon kívül számos életmódbeli tényezők hajlamosít, mint a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód és a dohányzás. Ez utóbbit tekinthetjük a legveszélyesebbnek: itt egyértelmű az összefüggés.

A változáshoz az orvosok felvilágosító tevékenységén kívül nagyon fontos, hogy mindenki felelősséget vállaljon az egészségéért, a dohányzást ne is kezdje el, és szükség esetén kérjen szakértő segítséget. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik - így a fekély, a stroke vagy akár az infarktus - kivédéséért.