A bélrendszer akár egy külön kis világot is képezhet a szervezetben, hiszen számos „élőlénynek” ad otthont.

Közel 1,5 kg-nyi mikroorganizmussal „élünk” egy fedél alatt, és ebből a baktériumok és mi is profitálunk. Nem csak vitaminokat termelnek nekünk, hanem az egészségünk megtartásában is fontos szerepük van.

Ez a hatalmas baktériumtömeg egyrészt a születéskor kerül a szervezetünkbe, amikor a magzat áthalad az anyai szülőutakon és újszülötté válik, másrészt a szoptatással és a mindennapi játék során a tárgyak szájbavételével, majd a nyál lenyelésével is jelentős mennyiségű baktérium telepszik meg bélnyálkahártyánkon.

Az antibiotikus kezelések során ennek abélflóránakaz egyensúlya bomlik meg, ami szövődményekkel járhat, ugyanis a kezelés hatására eltolódhat a különböző típusú bélbaktériumok aránya. Ezért nagyon fontos ilyen kezelés után a normális bélflóra visszaállítása.

Ezt segítő hatásos készítmények a probiotikumok, melyek alkalmazásával a bélflóra leggyakoribb baktériumait igyekeznek visszatelepíteni, ilyenek például a lactobacillusok, vagy a bifidobaktériumok. A probiotikumok képesek továbbá fokozni a makrofágok aktivitását, az IgA típusú ellenanyag termelését, valamint meggátolják a káros baktériumok megtapadását a bélfalon.

Hogy pontosan hány faj található meg a különböző mikrobákból, még nem ismert teljesen, de a tudomány intenzíven próbálja meg feltárni a Human Mikrobiome Project keretében.

A program fő célja meghatározni a szervezet különböző részeiben (orrnyálkahártya, szájnyálkahártya, bőr, bélrendszer és a húgyutak) fellelhető baktérium közösségek összetételét, illetve azok szerepét az egészség fenntartásában és a betegségek kialakulásában.

A bélflóra és az immunrendszer kapcsolata