Ölősejtet aktiváló vakcina

Hatékonynak bizonyult két klinikai vizsgálat során a vesetumor ellen immunválaszt ösztönző vakcina, amelyet a Tübingeni Egyetem tudósai fejlesztettek ki.

Az IMA901 nevű készítményt tíz szintetikus tumorasszociált peptid alkotja, amelyek képesek aktiválni daganat ellen a szervezet saját ölősejtjeit, a killereket, azaz a T-limfociták egyik változatát - olvasható a Tübingeni Egyetem honlapján.

A kemoterápiával ellentétben a készítmény a szervezet immunrendszerét mozgósítja arra, hogy támadja meg és pusztítsa el a daganatos sejteket.

"A vizsgálatok kimutatták, hogy a tumorok elleni aktív immunizálás sikeres lehet, és jelentősebb mértékben hosszabbítja meg a páciens életét, mint a legkorszerűbb kemoterápiás eljárások, ráadásul lényegesen kisebb mellékhatásokkal" - emeli ki a Tübingeni Egyetem.

Hans-Georg Rammensee, az egyetem immunológiai intézetének vezetője mérföldkőnek nevezte az eljárást a daganatellenes immunterápia történetében. Az eljárás elve, a tumor antigénjei elleni aktív immunizáció gyakorlatilag bármiféle rákféleség gyógyításában alkalmazható.

A Tübingeni Egyetem kutatói hasonlóan sikeres klinikai vizsgálatokról számoltak be a bél- és prosztatadaganatok esetében is. Most végzik az elterjedt és igen rosszindulatú agydaganatféleség, a glioblasztomával kapcsolatos vizsgálatokat, ahogy folyamatban vannak a májrák és petefészek-karcinóma kezelésével kapcsolatos kutatások is.

A klinikai vizsgálatokat felügyelő Arnulf Stenzl professzor, az egyetem urológiai klinikájának igazgatója azt emelte ki, hogy az összes korábban alkalmazott terápia korlátozta a vesedaganatok növekedését, de nem javította kívánt mértékben a páciensek életkilátásait, nem beszélve a betegek teljes gyógyulásáról.

"Klinikai szempontból az aktív immunizálás, kombinálva valamilyen kemoterápiás szer alacsony dózisú alkalmazásával, szignifikáns előrelépést jelent a vesekarcinóma gyógyításában, de valószínűleg más tumorféleségek terápiájában is" - mondta Arnulf Stenzl.

A vizsgálatok során rendkívül alaposan elemezték a szervezetnek a daganat antigénjeire adott immunválaszát, amit a biomarkerek, vagyis az élő szervezetben valamilyen ágens hatására biokémiai vagy sejtszintű válaszként megjelenő jelzőmolekulák révén kontrolláltak. Elsősorban azoknak a fehérvérsejteknek a jellemzőit vizsgálták, amelyek az immunizálási folyamat során képződtek.

A kutatások egyértelműen kimutatták a veserákos, két, vagy több tumorasszociált peptidre adott dokumentált T-sejtes választ "produkáló" betegeknél az összefüggést az immunreakció és a páciens klinikai állapota között. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a daganatellenes terápia hatékonysága tovább növelhető, amennyiben az immunrendszert szélesebben aktiválják a tumor felületén lévő különböző struktúrák ellen.

A tanulmányban a kutatás további céljait is ismertetik a tudósok, így például azonosítani szeretnék azokat a biomarkereket, amelyek segítségével pontosabban meg lehet határozni az IMA901 készítménnyel kezelt betegek életkilátásait. A klinikai vizsgálatok 3. szakaszában jelenleg több mint háromszáz potenciális biomarker elemzését végzik.

A T-limfociták immunválaszért felelős sejtek. A timuszban (csecsemőmirigyben) érnek és termelődnek. Több változatuk ismert: killer (citotoxikus, ölősejt), helper (segítő sejt), szupresszor (gátlósejt), memória (antigén-találkozásra emlékező sejt). A killer sejtek az antigének elpusztításában fontosak; a helperek segítik a komplexképzést és a többi immunsejt működését.