Nem minden vak ember egyforma

Arra az emberre mondják, hogy vak, aki nem lát. De a vakságnak is vannak fajtái, nem lehet egy kalap alá venni a világtalanokat

Annak, aki világéletében látott, nehéz beleképzelnie magát egy vak ember helyébe. Nem minden világtalan ember egyforma, a vakságnak is vannak fokozatai. A vak ember érzékeire hagyatkozik. Sosem ítél meg senkit külső alapján, hiszen nem látja azt. Barátait és ismerőseit tulajdonságaik alapján választja, ami alapvető emberi jellemző és valójában mindenkinek így kellene tennie. A vakok között is van azonban különbség, a látáskárosodás mértékétől függően.

A teljes vakság

A teljesen vak ember valóban semmit nem lát. Állapotának több oka is lehet a cukorbetegség miatt kialakult szürkehályogtól kezdve a betegségeken át a születési rendellenességig.

Diabetikus retinopátia: ezt a típusú vakságot a diabétesz okozza, felnőttek és gyermekek is fogékonyak rá. A cukorbetegséggel összefüggő szövődmények miatt a szemfenéken levő erek károsodnak. Ennek eredménye a csökkent látás, amely gyakori a már 10 éve cukorbetegségben szenvedőknél. Sajnos a diabetikus retinopátia nem jelzi előre érkezését, nem mutat előjeleket. Műtéttel és gyógyszerekkel némileg lehet segíteni a problémán.

Makuladegeneráció: ez a vakság többnyire korhoz köthető. Idősebb felnőtteknél alakul ki általában. A retina károsodása okoz látásvesztést: egy sárga folt jelenik meg a látótér közepén. Ezek a vakok képtelenek olvasni és arcokat beazonosítani, periférikus látásuk azonban megmarad, ezért teljesen nem tekinthetőek vaknak.

Glaukóma: a zöldhályog a szemen kialakult nyomás miatt jön létre. A szemnyomás miatt károsodik a látóideg, ez zavarja a kép továbbítását az agy felé. Ha volt a családban cukorbetegség vagy kifejezetten glaukómás eset, az növeli az egyén kockázatát a betegségre. Ha valaki úgy véli, veszélyben van, 40 éves kora után mindenképp keressen fel szemorvost, hogy megelőzze látása elvesztését. A glaukóma kezdeti tüneteit nehéz észrevenni.

Hályog (catarakt): ebben az esetben ködös látás alakul ki a szemlencsén. Különböző mértékű homályos látást eredményez. A „köd” a lencsén lehet teljes vagy részleges. A korai, figyelmeztető jelek közé tartozik a rövidlátás (myopia), illetve csökkent képesség arra, hogy a kék árnyalatait megkülönböztessük. A hályog kockázata a korral nő, és teljes vakságot okozhat, ha nem kezeltetjük.

Éjszakai vakság (Nyctalopia)

A farkasvakság, mint tudjuk, azt jelenti, hogy sötétben látásromlás lép fel. Nem számít teljes vakságnak, de bizonyos esetekben jelentő a látásvesztés. Az ezzel küzdő emberek nem tudnak alkalmazkodni a gyenge fényhez vagy a sötéthez. Bizonyos formában már születéstől fogva jelen lehet az embernél. Másoknál a retinol, az A-vitamin hiánya vagy esetleg szemsérülés okozza.

Szintén oka lehet a retinitis pigmentosa genetikai betegség, amelynek során a retinában levő pálcikák gyakorlatilag nem reagálnak a fényre. Az ilyen embereknél a későbbiekben a nappali látás is romolhat. Az állapot fiataloknál figyelhető meg, és fokozatosan romlik - 40 éves korukra akár vakok is lehetnek.

Jó hír, hogy a genetikai tesztek ma már segítenek meghatározni, ki van lehet fokozottan kitéve a retinitis pigmentosa veszélyének. Akinek a családjában előfordult már, annál természetesen nagyobb a rizikó, de sajnos utódaira is átörökítheti, ezért érdemes beszélnie erről orvosával.

Színvakság

A színtévesztő személyek képtelenek megkülönböztetni egyes színeket egymástól. Genetikai betegségnek tekintjük, ezek az emberek nem igazán sorolhatók a vakok közé. Bizonyos esetekben az ultraibolya fény okozhatja a retina károsodását és ennek következtében alakul ki a színvakság. A színvakok vörös-zöld színtévesztők. Más esetekben egyes színeket egyáltalán nem látnak ezek az emberek - ez a dyschromatopsia. Megint más az achromatopsia, ez ugyanis azt jelenti, hogy a beteg egyáltalán nem lát színeket. Érdekes, hogy több férfi színvak, mint nő. A színvakok látása egyébként jó, leszámítva, hogy a színekkel gondjaik vannak.