Gyógyszeridő! - szólt a gyomrom

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság engedélyezte annak a lenyelhető, apró műszernek a forgalomba hozatalát, amely jelzi a gyógyszer bevételének idejét, vagy a szívműködés szaporaságát a bőrön keresztül.

A műszer porszemnyi és jórészt szilikonból áll, lényege pedig az, hogy beépíthető tablettákba vagy pilulákba. Az érzékelő jelzése akkor indul, amikor a gyógyszer érintkezik a gyomornedvvel.

Az érzékelőben nincsen elem, de két oldalán olyan vezető anyagot helyeztek el, amely rövid időre a nedvesség hatására áramot termel. Ezt az elektromos jelzést a bőrre ragasztott tapasz fölfogja, és továbbítja mobiltelefon útján a laboratóriumba, vagy közvetlenül a doktorhoz.

"Az FDA engedélye a digitalizált orvoslásban mérföldkőnek számít" - hangoztatta Eric Topol, a genomika professzora. "A tabletták digitalizálása az orvoslás történetében először igazolni tudja a folyamatos gyógyszeres kezelés pontosságát, a gyógyszer bevételének idejét és ez ellenőrizhetővé teszi a gyógyszerhatás időtartamát" - magyarázta

Ez a kérdés a gyógyszerek adagolásának egyik leglényegesebb tétele. Például a véralvadást gátló készítmények alkalmazása létfontosságú a szív-és érbetegségben szenvedők nagy részében, de a gyógyszer megfelelő időben és adagban történő bevétele kulcskérdés. Ha a beteg nem veszi be az orvos javaslata szerint, az vagy a hatás elmaradását, vagy mellékhatásként vérzést okozhat.

Több nagy vizsgálat igazolta, hogy a betegek fele vagy nem veszi be a neki szükséges adagban a tablettát, vagy többet szed, és ez szövődmény veszélyét jelenti. A különleges érzékelő segítségével az orvos a gyógyszerszedés pontosságáról kap olyan információt, amilyenre korábban nem volt lehetősége. Erre különösen az új gyógyszerek vizsgálata során van szükség.

A különleges érzékelő a szívműködés szaporaságát, illetve a testhelyzetet és a páciens mozgását is jelzi, amelyek bizonyos kezelések esetén fontos információt jelenthetnek.

Várható, hogy az eljárás további tökéletesítése újabb ismeretekhez juttathatja a kutatókat, majd a mindennapi gyakorlatban dolgozó kezelőorvost is.