Mi történik, ha mellhártyaüregünkbe levegő kerül?
Ez azzal jár, hogy a tüdőnket tartó vákuum a két mellhártya között nem működik, ezért a tüdő összeesik. A probléma neve légmell vagy pneumothorax. Veszélyes állapot, s bár embere válogatja, kinél mennyire súlyos a helyzet, a légzés károsodik, az oxigén-ellátás romlik, a szív koszorúér-keringése is romolhat.
A heveny légzési- és keringési elégtelenség miatt orvosi segítségre van szükség. A mellhártya két zsákkal rendelkezik, a szegycsont mögött kerülnek csak közel egymáshoz áthajlásuk miatt, de üregeik egymástól függetlenek.
A mellhártya lemezei között élettani körülmények között negatív, vagyis a légköri nyomásnál alacsonyabb nyomás van. A tüdő csak a légköri nyomásnál alacsonyabb nyomás esetén működik megfelelően, mivel a szívó hatás tartja kitágult állapotban. Légmell esetén, a mellhártyák közé szorult levegő eltávolítja egymástól a két lemezt, a negatív nyomás csökken, mellyel azok egymásra tapadnak, illetve a mellkas falára.
Mit érez a beteg?
Ha a légmell nagyobb felszínen alakul ki, a tüdőfél összeesik: a beteg erős fájdalmat érez, és fulladni kezd. A probléma méretétől is függ, mik a panaszok. A legenyhébb tüneteknél egy-két ujjnyi, ún. köpeny-pneumothoraxról van szó, ha azonban feszülő pneumothorax áll fenn (teljesen összeesett tüdő), nagyfokú a mellűri nyomás.
A beteg lehet csak egy kicsit rosszul, komoly légzési nehézségekkel küzdhet, de a légmell miatti légzés-elégtelenség életveszélybe is sodorhatja, s a keringése is összeomolhat! A páciens először csak hirtelen, szúrásszerű fájdalmat érez a mellkasában, nehezen lélegzik, köhögni kezd, de ez köpettel nem jár.
A fájdalmat a vállában, a hasában is érezheti, mert az kisugárzik. Ha nem súlyosak a tünetek, azokat a beteg csak terhelés esetén tapasztalja. A kezdeti tünetek meg is szűnhetnek. Ha a pneumothorax lassan alakul ki, tünetei nem súlyosak, és akár alkalmazkodhat is hozzájuk az ember, ezért megszűnnek.
A feszülő légmellnél - mely elsősorban időseknél gyakori -, a szívizom vérellátása is elégtelenné válhat, vagyis a szívre jellemző panaszok is előjönnek. A bőr kékes színűvé válik. Vér megjelenése akkor lehetséges, ha a pleurális összenövések felszakadnak, de ez ritka. A légmellet csak a mellkasröntgen mutathatja ki teljes biztonsággal.
A spontán légmell a leginkább fiatal, vékony és magas testalkatú embereknél jellemző. Kiterjedésétől függ, kell-e sebésznek beavatkozni. Ilyen eseteket szívócső mellkasba ültetésével látnak el. Ha a levegőt eltávolítják, a cső kivehető.
Bizonyos betegségek esetén a légmell gyakoribb: például tuberkolózis, tüdőfibrózis, cisztás fibrózis, emphysema (tüdőtágulás) hajlamosíthat rá. A szelep légmell igen veszélyes: leggyakrabban trauma, baleseti sérülés, szúrás miatt alakul ki. A mellhártyák közé csak tódul a levegő, de kijönni nem tud, mivel megsérül a szelep funkció.
A belégzéssel, ami ugye elkerülhetetlen, valósággal felfújjuk a mellkast, ez pedig rövid időn belül összenyomhatja a nagyobb ereket, a szívet, és halált okoz. Ilyen esetben, ha nem kaphat azonnal orvosi ellátást a beteg, a nyomást az adott mellkasfélen, a második bordaközbe szúrt vastagabb tűvel lehet csökkenteni.
Ha a légmell nem jelentős, és magától megszűnhet, felszívódik a pleuraűrből a levegő. Ha nagyobb mennyiségű levegő szorult be, 2-4 hét alatt szívódik fel. Bármelyik légmellről is van szó, néhány órán belül kisebb mennyiségű folyadék jelenik meg a pleuraűrben.
Napok alatt nagyobb mennyiség is összegyűlhet: ilyenkor a tünetek súlyosbodnak, ellenkező oldalra nyomódnak a fontos szervek. Amennyiben nem segít orvos, a pleurán lévő lyuk elzáródik, a tüdő nem tágul ki eléggé és pár hét elég ahhoz, hogy elinduljon a tüdőszövetben a hegesedés.
Az eredeti állapot nem állhat már vissza ezek után. Folyadék gyűlik meg a mellhártyaüregben, ez a hydropneumothorax, ha pedig a tüdő hosszú ideig össze van esve, a fertőzések prédájává válhat: állandósulhat a tüdő és a pleuraűr között az összeköttetés, a mellhártya is könnyen befertőződik, és genny keletkezik (ez a pyothorax, empyema thoracis). Amennyiben hajlamosító tényezők jelen vannak, a pneumothorax meg is ismétlődhet.
Hogyan állapítják meg a betegséget?
A pontos diagnózis megállapítását segítik a tipikus tünetek, ilyen például a késszúrás-szerű mellkasi fájdalom tapasztalása, a köhögés, a nehézlégzés. Ritkán, de észre lehet venni, hogy a mellkas előboltosul, és másként emelkedik és süllyed azon oldalhoz képest, amely épen maradt. Ez a kiterjedt pneumothoraxra jellemző.
Ha a légmell kisebb fokú, azt az orvos nem tudja megállapítani kopogtatással, nem sok különbség lesz ugyanis hallható a tüdő épen maradt részei, és a légmell között. Ha azonban a légmell kiterjedt, a kopogtatáskor mély, dobszerű hang jön elő. A tüdő összeesett oldala nem ad hangot, vagy csak nagyon halk légzés hallható. A mellkasröntgen adja a legbiztosabb diagnózist.
Kezelés
A kezelést a légmell súlyossága határozza meg. Mint arról feljebb már szó esett, ha az kis kiterjedésű, magától helyrejön, csak pihenés kell hozzá, a kevés levegő pár napon belül, a nagyobb mennyiségű 2-4 hét alatt felszívódik. A kis kiterjedésű légmellnél tűleszívást is használhatnak az orvosok.
A leghatékonyabb a drenázs nevű eljárás, melynek keretében a mellkasban egy úgynevezett drént vezetnek, és ezen keresztül szívják le a mellkast: 1-2 napig tart a művelet. A tüdő tágulásáig alkalmazzák, majd eltávolítják.
Amennyiben a szívókezelések nem járnak sikerrel, vagy újra probléma lép fel, a beteget műteni kell, hogy a légáteresztést megszüntessék. Amennyiben a pneumathorax spontán volt, a páciensnél később ismét előfordulhat, alapvetően azonban azzal lehet kivédeni, hogy a probléma újra jelentkezzen, ha csökkentjük az esélyeit: a cigarettát le kell tenni, nem szabad búvárkodni, magaslati levegőn nem ajánlott tartózkodni, és a repülőn is problémát okozhat a túlnyomás. Akit légmell miatt már kezeltek, mindenképp kérje ki orvosa tanácsát, mit szabad tennie, és mit nem ajánlott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.