Légmell: ha nem kezelik, belehalhatunk!

Ijesztő és súlyos probléma a légmell! Sürgős orvosi segítségre van szükség, ha valakinél kialakul, különben könnyen halál lehet a vége!

Mi történik, ha mellhártyaüregünkbe levegő kerül?

Ez azzal jár, hogy a tüdőnket tartó vákuum a két mellhártya között nem működik, ezért a tüdő összeesik. A probléma neve légmell vagy pneumothorax. Veszélyes állapot, s bár embere válogatja, kinél mennyire súlyos a helyzet, a légzés károsodik, az oxigén-ellátás romlik, a szív koszorúér-keringése is romolhat.

A heveny légzési- és keringési elégtelenség miatt orvosi segítségre van szükség. A mellhártya két zsákkal rendelkezik, a szegycsont mögött kerülnek csak közel egymáshoz áthajlásuk miatt, de üregeik egymástól függetlenek.

A mellhártya lemezei között élettani körülmények között negatív, vagyis a légköri nyomásnál alacsonyabb nyomás van. A tüdő csak a légköri nyomásnál alacsonyabb nyomás esetén működik megfelelően, mivel a szívó hatás tartja kitágult állapotban. Légmell esetén, a mellhártyák közé szorult levegő eltávolítja egymástól a két lemezt, a negatív nyomás csökken, mellyel azok egymásra tapadnak, illetve a mellkas falára.

Mit érez a beteg?

Ha a légmell nagyobb felszínen alakul ki, a tüdőfél összeesik: a beteg erős fájdalmat érez, és fulladni kezd. A probléma méretétől is függ, mik a panaszok. A legenyhébb tüneteknél egy-két ujjnyi, ún. köpeny-pneumothoraxról van szó, ha azonban feszülő pneumothorax áll fenn (teljesen összeesett tüdő), nagyfokú a mellűri nyomás.

A beteg lehet csak egy kicsit rosszul, komoly légzési nehézségekkel küzdhet, de a légmell miatti légzés-elégtelenség életveszélybe is sodorhatja, s a keringése is összeomolhat! A páciens először csak hirtelen, szúrásszerű fájdalmat érez a mellkasában, nehezen lélegzik, köhögni kezd, de ez köpettel nem jár.

A fájdalmat a vállában, a hasában is érezheti, mert az kisugárzik. Ha nem súlyosak a tünetek, azokat a beteg csak terhelés esetén tapasztalja. A kezdeti tünetek meg is szűnhetnek. Ha a pneumothorax lassan alakul ki, tünetei nem súlyosak, és akár alkalmazkodhat is hozzájuk az ember, ezért megszűnnek.

A feszülő légmellnél - mely elsősorban időseknél gyakori -, a szívizom vérellátása is elégtelenné válhat, vagyis a szívre jellemző panaszok is előjönnek. A bőr kékes színűvé válik. Vér megjelenése akkor lehetséges, ha a pleurális összenövések felszakadnak, de ez ritka. A légmellet csak a mellkasröntgen mutathatja ki teljes biztonsággal.

A spontán légmell a leginkább fiatal, vékony és magas testalkatú embereknél jellemző. Kiterjedésétől függ, kell-e sebésznek beavatkozni. Ilyen eseteket szívócső mellkasba ültetésével látnak el. Ha a levegőt eltávolítják, a cső kivehető.

Bizonyos betegségek esetén a légmell gyakoribb: például tuberkolózis, tüdőfibrózis, cisztás fibrózis, emphysema (tüdőtágulás) hajlamosíthat rá. A szelep légmell igen veszélyes: leggyakrabban trauma, baleseti sérülés, szúrás miatt alakul ki. A mellhártyák közé csak tódul a levegő, de kijönni nem tud, mivel megsérül a szelep funkció.

A belégzéssel, ami ugye elkerülhetetlen, valósággal felfújjuk a mellkast, ez pedig rövid időn belül összenyomhatja a nagyobb ereket, a szívet, és halált okoz. Ilyen esetben, ha nem kaphat azonnal orvosi ellátást a beteg, a nyomást az adott mellkasfélen, a második bordaközbe szúrt vastagabb tűvel lehet csökkenteni.

Ha a légmell nem jelentős, és magától megszűnhet, felszívódik a pleuraűrből a levegő. Ha nagyobb mennyiségű levegő szorult be, 2-4 hét alatt szívódik fel. Bármelyik légmellről is van szó, néhány órán belül kisebb mennyiségű folyadék jelenik meg a pleuraűrben.

Napok alatt nagyobb mennyiség is összegyűlhet: ilyenkor a tünetek súlyosbodnak, ellenkező oldalra nyomódnak a fontos szervek. Amennyiben nem segít orvos, a pleurán lévő lyuk elzáródik, a tüdő nem tágul ki eléggé és pár hét elég ahhoz, hogy elinduljon a tüdőszövetben a hegesedés.

Az eredeti állapot nem állhat már vissza ezek után. Folyadék gyűlik meg a mellhártyaüregben, ez a hydropneumothorax, ha pedig a tüdő hosszú ideig össze van esve, a fertőzések prédájává válhat: állandósulhat a tüdő és a pleuraűr között az összeköttetés, a mellhártya is könnyen befertőződik, és genny keletkezik (ez a pyothorax, empyema thoracis). Amennyiben hajlamosító tényezők jelen vannak, a pneumothorax meg is ismétlődhet.

Hogyan állapítják meg a betegséget?

A pontos diagnózis megállapítását segítik a tipikus tünetek, ilyen például a késszúrás-szerű mellkasi fájdalom tapasztalása, a köhögés, a nehézlégzés. Ritkán, de észre lehet venni, hogy a mellkas előboltosul, és másként emelkedik és süllyed azon oldalhoz képest, amely épen maradt. Ez a kiterjedt pneumothoraxra jellemző.

Ha a légmell kisebb fokú, azt az orvos nem tudja megállapítani kopogtatással, nem sok különbség lesz ugyanis hallható a tüdő épen maradt részei, és a légmell között. Ha azonban a légmell kiterjedt, a kopogtatáskor mély, dobszerű hang jön elő. A tüdő összeesett oldala nem ad hangot, vagy csak nagyon halk légzés hallható. A mellkasröntgen adja a legbiztosabb diagnózist.

Kezelés

A kezelést a légmell súlyossága határozza meg. Mint arról feljebb már szó esett, ha az kis kiterjedésű, magától helyrejön, csak pihenés kell hozzá, a kevés levegő pár napon belül, a nagyobb mennyiségű 2-4 hét alatt felszívódik. A kis kiterjedésű légmellnél tűleszívást is használhatnak az orvosok.

A leghatékonyabb a drenázs nevű eljárás, melynek keretében a mellkasban egy úgynevezett drént vezetnek, és ezen keresztül szívják le a mellkast: 1-2 napig tart a művelet. A tüdő tágulásáig alkalmazzák, majd eltávolítják.

Amennyiben a szívókezelések nem járnak sikerrel, vagy újra probléma lép fel, a beteget műteni kell, hogy a légáteresztést megszüntessék. Amennyiben a pneumathorax spontán volt, a páciensnél később ismét előfordulhat, alapvetően azonban azzal lehet kivédeni, hogy a probléma újra jelentkezzen, ha csökkentjük az esélyeit: a cigarettát le kell tenni, nem szabad búvárkodni, magaslati levegőn nem ajánlott tartózkodni, és a repülőn is problémát okozhat a túlnyomás. Akit légmell miatt már kezeltek, mindenképp kérje ki orvosa tanácsát, mit szabad tennie, és mit nem ajánlott.