Röntgenvizsgálat

A röntgensugarak rövidebb hullámhosszúak, mint a látható fénysugarak, és képesek áthatolni a test szövetein.

Amikor a test egy részét megröntgenezik, a sűrű szövetek, például a csontok, elnyelik a sugarakat, és a kidolgozott filmen, azaz a röntgenfelvételen világos területekként jelennek meg. A lágy szövetek a szürke különböző árnyalataiban látszódnak. Röntgensugárzással általában a fogak, a csontok, az emlők és a mellkas rendellenességeit, illetve betegségeit állapítják meg.

Az orvos a röntgenvizsgálat során egy olyan festékanyagot fecskendezhet be a beteg véráramába, mely nem engedi át a röntgensugarakat. Ezt azért teszi, hogy növelve a kontrasztot, megkülönböztesse az egymás melletti, ugyanolyan sűrűségű lágy szöveteket. Ma gyakran digitális röntgenfelvételeket készítenek, és a számítógép képernyőjén nézik meg őket.

Nem valószínű, de előfordulhat, hogy a röntgenvizsgálat során a sugárzás kárt tesz a sejtekben és a szövetekben, ám a kockázat ? összevetve az előnyökkel ? rendszerint elenyésző.
Azok a nők, akiknél fennáll a terhesség gyanúja, tájékoztassák erről az orvosukat, mielőtt megröntgeneznék őket. A röntgenvizsgálat során a kontrasztanyagok, például a jód, allergiás reakciókat válthatnak ki. Ezért jelezd az orvosodnak vagy a technikusnak, ha allergiás vagy a jódra, illetve azokra az ételekre, melyek tengeri állatokból készülnek, és ennél fogva jódot tartalmaznak.

A röntgenvizsgálat előnyei

A röntgenvizsgálat gyors, általában fájdalommentes, viszonylag olcsó, és meglehetősen könnyen elvégezhető. A röntgenvizsgálat különösen hasznos például az emlővizsgálat (mammográfia) és a sürgősségi diagnózis során. A röntgenvizsgálat után nem marad sugárzás a testben, és rendszerint nincsenek mellékhatások.