Agyi hiba engedélyezi az erőszakot

Néhány éve történt, hogy egy apa kivitte magával az erdőbe a vak fiát, és ott magára hagyta, mivel nem akart tovább gondoskodni róla. Legtöbbünk számára felfoghatatlan az ilyesmi, néhány ember agya azonban érzéketlen a másik szenvedései iránt.

A Duke Egyetem és a Princeton Egyetem kutatói szerint az agy egy bizonyos területe felelős a társas viselkedésért. E rész hibás működése vezethet bizonyos embertelen gyilkosságokhoz, mivel ilyenkor az illető bele sem gondol, hogy a másiknak is vannak érzései. Ez megmagyarázhatja, hogyan történhettek a Hitleréhez vagy a Ruandában történtekhez hasonló népirtások.

„Amikor kapcsolatba kerülünk valakivel, általában a helyébe próbáljuk képzelni egy kicsit magunkat. Néhányakkal azonban ez nem történik meg, mivel nem tekintik embernek a másikat” - magyarázta Lasana Harris, a Duke Egyetem Pszichológiai, Idegtudományi és Kognitív Idegtudományi Központjának docense. Harris a Princeton Egyetem pszichológiaprofesszorával, Susan Fiske-kel együtt végezte el a kutatást.

Korábbi MRI-vizsgálatok már megállapították, hogy amikor képeket mutatnak az embereknek másokról, azokkal normális esetben együttérzést, gondolatokat és egyéb érzéseket váltanak ki belőlük. Ha azonban a képeken szereplők drogfüggők, alkoholisták vagy egyéb, a társadalmi ranglétra alsó fokain élők voltak, ez a folyamat jóval gyengébben működött. Külön érdekesség, hogy az autók és az állatok iránt is nagyobb együttérzést mutattak a résztvevők, mint a társadalmon kívüli embertársaik iránt.

A mostani kutatás megállapította, hogy az együttérzésért felelős agyi terület ugyanaz, amely az undort, a figyelmet és a kognitív kontrollt is szabályozza. E rész hibás működés okozhatja, hogy egyesek időnként teljesen embertelen viselkedésmódra ragadtatják magukat.

A szakemberek jelen kísérletükbe 119 egyetemi hallgatót vontak be, akiknek különböző emberekről mutattak képeket. A fotók különböző érzéseket váltottak ki belőlük: az amerikai tűzoltó büszkeséggel, a fogyatékos nő vagy az idős ember szánalommal, a gazdag férfi irigységgel, míg a hajléktalan és a drogfüggő viszolygással töltötte el őket. A szereplők egy napjának és különböző tulajdonságaiknak bemutatása közben a résztvevők agyát MRI-készülékkel monitorozták. Itt is úgy tapasztalták, hogy a drogfüggő, a hajléktalan, a bevándorló és a szegény emberek sorsának bemutatására kevésbé reagált az agyuk.

„Az eredmények az elembertelenedés összetett okaira mutatnak rá. Úgy tűnik, igen bonyolult folyamattal állunk szemben, amely megértése még további kutatásokat igényel” - vélekedett Harris.