Szénhidrátot együnk vagy ne együnk?

Tévhit, hogy cukorbetegek semmilyen szénhidrátot sem fogyaszthatnak. A kulcs a választásban rejlik!

A szénhidrátokat több csoportba soroljuk. Léteznek úgynevezett gyorsan felszívódó szénhidrátok, melyek rövid távon, nagymértékben emelik a vércukorszintet. Ide tartozik például a szőlőcukor, répacukor, malátacukor, méz, a cukrozott üdítőitalok, cukorkák, bonbonok, befőttek, dzsemek, a szőlő, és az aszalt gyümölcsök. Ezek fogyasztása cukorbetegek számára mindenképp kerülendő.

A szénhidrátok következő csoportjának lebontásához már több idő kell a szervezetnek, ezért hosszabb távon váltanak ki mérsékelt vércukorszint emelkedést. Lassan felszívódó szénhidrátoknak nevezzük őket. Ide soroljuk például a teljes kiőrlésű termékeket és az abból készült pékárukat, a zsemlét, kiflit, a gabonaféléket (búza, rozs, kukorica, rizs), a burgonyát, és a főtt tésztaféléket (kivéve spagetti és makaróni). Fogyasztásuk mértékkel ajánlott és érdemes számolni szénhidráttartalmukat.

Korlátozás nélkül fogyaszthatják a cukorbetegek azokat a szénhidráttartalmú élelmiszereket, melyek nem okoznak számottevő vércukor emelkedést: különböző zöldségek, különösen a leveles zöldségfélék (saláta, káposztafélék, sóska, paraj), továbbá zöldbab, zöldpaprika, paradicsom, uborka, spárga, retek, karfiol, karalábé, brokkoli, petrezselyem gyökér, és zeller.

A fenti ajánlások ellenére célszerű minden cukorbetegnek saját magának kísérleteznie, hogy vércukorszintjét mely termék, milyen mértékben növeli. Az élelmiszerek szénhidrát-tartalmának megbecsléséhez ma már léteznek speciális mérlegek, melyek képesek megmondani a rájuk helyezett gyümölcs, pékárú, de akár készétel hozzávetőleges szénhidrát mennyiségét is.

Mivel a szénhidrátbevitel nagymértékben meghatározza a vércukorértékek alakulását, a kezelőorvos számára hasznos lehet, ha a vércukornaplóban az eredmények mellett az elfogyasztott szénhidrát-mennyiséget is feltüntetjük. Ezt ma már egyszerűen megtehetjük például az EgészségNapló (www.egeszsegnaplo.hu) segítségével.