Kardiovaszkuláris betegségek?

A Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvosi Karán végzett kutatás szerint a kardiovaszkuláris betegségek valószínűleg az emlősök evolúciójának egy sajnálatos következménye.

A Blood című tudományos folyóirat legfrissebb számában publikált tanulmány szerinta vérlemezkék az egyik tulajdonsága miatt az evolúció során a korai emlősök számos előnyre tettek szert, ám a vérlemezkéknek ugyanez a tulajdonsága felelős az emberekre jellemző szív-érrendszeri betegségek kialakulásáért is.

„A vérlemezkék biológiai hátterét már régóta kutatják az emberi betegségek kontextusában, de egyelőre szinte semmit nem tudunk arról, hogy miért csak az emlősöknek rendelkeznek vérlemzkékkel, és a többi állatfaj miért nem” - mondta Dr. Alec A. Schmaier, a tanulmány szerzője. „A legújabb kutatási eredményekre hivatkozva azt feltételezzük, hogy a vérlemezkéknek köszönhetően az emlősök a traumás sérüléseket nagyobb eséllyel élték túl, mivel a véralvadás miatt gyorsabban és könnyebben gyógyultak be az artériák körüli sebek. Viszont ennek az evolúciós változásnak az ára valószínüleg a csak az emlősökre jellemző kardiovaszkuláris betegség lett” - tette hozzá Dr. Schmaier.

A vérlemezkék apró, állandóan keringésben lévő sejtek, sejtmagjuk nincs. Átlagos élettartamuk egészséges ember keringésében mintegy 9-11 nap. Méretük megközelítőleg 2-5 μm, átlagosan 150-400 ezer van belőlük mm³-enként. Elsődleges szerepük a vérzéscsillapításban van. A vérerek vagy véredények sérülésekor, a levegővel való érintkezés következtében a vérlemezkék szétesnek, majd bonyolult vegyi folyamatok révén alvadékot képeznek, mely megakadályozza a további vérzést.

Bár a vérlemezkék elemi szerepet töltenek be a véralvadásért felelős rendszerben, mégis kizárólag az emlősök szervezetében vannak jelen. Ezzel szemben a nem emlős gerinces állatok, mind például a madarak, a halak vagy a hüllők trombocitákkal rendelkeznek.A trombociták méretüket tekintve átlagos kétszer akkorák, mint a vérlemezkék, és van sejtmagjuk.