Vattacukor teszt a függőségek ellen

Képzeljünk csak el több száz négyévest, akik külön-külön egyedül vannak egy szobában egy ínycsiklandó süteménnyel és egy vattacukorral.

Ez az egyszerű akaraterő teszt és az ezt követő években végzett után követés rengeteg új információt fedett fel arról, hogyan befolyásolhatja az önkontroll, vagy annak hiánya, az életünket.

A kutatók most, évtizedekkel a vattacukros kísérletek megkezdését követően, kimutatták az akaraterő hátterében húzódó agyi áramköröket. A kutatás eredményei önuralom növelésének új módszereit segíthetnek kifejleszteni, ami a függőségek és az elhízás ellen vívott harcban jelenthet értékes fegyvert.

Walter Mischel, a Stanford Egyetem pszichológusa munkatársaival közel negyven éve kezdte el 600 gyermek részvételével a vattacukros kísérleteket.

Az utánkövetés során kiderült, hogy a kielégülés siettetése illetve kivárása számos más tényezővel összefüggött a gyermekek életében.

Azok, akik gyorsan megadták magukat a kísértésnek, később magasabb testtömeg-indexszel és a kábítószerhasználat megnövekedett kockázatával rendelkeztek.

Casey szerint azonban ha valaki nem késlelteti a kielégülést, még nem feltétlenül kárhoztatja rossz életre.

A kutató szerint mindkét embertípusra szükség van, mert a jobban késleltetők módszeresebbek, a kevésbé késleltetők viszont hajlamosabbak kipróbálni az új és érdekes dolgokat.

Az eredeti résztvevők utánkövetéses vizsgálata azt mutatta, hogy azok a személyek, akik négyévesen nem tudták megtartóztatni magukat, negyven évesen sem tudták jobban.

Az alanyok funkcionális MR-vizsgálata a feladatvégzés közben azt mutatta, hogy az agy mély struktúrája, a ventralis striatum érintett, amely a jutalmazás feldolgozásával, valamint a függőség kialakulásával is összefüggésben áll.

A kutatók azt remélik, hogy a Proceedings of the National Academy of Sciences legfrissebb számában megjelent tanulmányuk eredményei segítséget jelenthetnek az elhízás és a függőség elleni harcban.