Döntések, döntések...

Mindenki rengeteg döntést hoz nap mint nap; tudatosan vagy sem, néha szinte automatikusan, máskor óriási erőfeszítés árán.

Miért hozzuk meg ezeket a döntéseket? Néha önállóan döntünk, máskor pedig helyettünk döntenek. A döntés által gyakorolt irányítás adaptív, és a Psychological Science folyóirat legújabb számában megjelenő új tanulmány szerint az irányítás gyakorlásának lehetősége is adaptív lehet, mert a jutalmazással kapcsolatosagyi területeket aktiválja.

Mauricio Delgado, a Rutgers Egyetem kutatója, aki Lauren Leottival együtt készítette a tanulmányt, úgy véli, bármihez, amit teszünk döntések szükségesek még akkor is, ha nem is gondolunk rá. Már az is döntés, ha a lábunkat egy bizonyos irányba fordítjuk járáskor, nem pedig egy másikba. Csak akkor tudatosodna azonban bennünk, hogy döntést hoztunk, ha valaki megakadályozna bennünket abban, hogy megmozdítsuk a lábunkat. Egészen addig természetesnek vesszük döntéseinket, amíg meg nem fosztanak tőlük.

Kísérletükben a résztvevőknek egy szerű feladatokat kellett megoldaniuk, amelyekhez kapaszkodókat kaptak: az egyik esetben lehetőségük volt választani, a másik esetben viszont a számítógép döntött helyettük. Mindkét esetben lehetőségük volt pénzt nyerni, bár az eredmények a valóságban nem sokban függtek a résztvevők válaszaitól. Az alanyok ennek ellenére általában úgy érezték, hogy irányítják az eredményeket, amikor lehetőséget kaptak a döntésre.

Leotti szerint a kísérlet azt bizonyította, hogy az irányítás érzésének lehetősége, amit a döntési helyzet biztosított, aktiválja a jutalmazással kapcsolatos agyi területeket. A kutató úgy véli, azért tartjuk pozitívnak a döntést, mert a kontroll érzése adaptív. Ha nem éreznénk úgy, hogy képesek vagyunk befolyásolni a környezetünket valamilyen célunk elérése érdekében, nem sok ösztönzést éreznénk arra, hogy akár a legkisebb kihívással szembenézzünk.

A kutatók szerint a kontroll megtapasztalása különösen fontos társadalmi szempontból, mert ez a pszichológiai jóléthez is szükséges. Ez a kérdés áll például számos szorongásos zavar, étkezési zavar és függőség hátterében. A kontroll idegi alapjainak alaposabb megértése tehát hatékony új terápiás módszerekhez vezethet.