Agresszív „szájberfocisok”

A futball témájú videojátékoktól a fiatalok agresszívebbé válnak, mint az eleve erőszakos videojátékoktól, állítják pszichológusok.

A látszólag ártalmatlan, de a valós élet szituációt tükröző játékok sokkal erősebb hatást váltanak ki a játékosokból, mintha a képernyőn végignéznék, amint „megölnek” valakit. Régóta komoly viták övezik a kérdést, hogy vajon az erőszakos videojátékok érzéketlenné teszik-e a fiatalokat, vagy sem. A kormányok világszerte intézkedéseket vezetnek be, annak érdekében, hogy az erőszakos, agresszív videojátékok értékesítését valamilyenszinten kontrollálni tudják, például szigorú korhatár-besorolással, vagy szülői fegyelmeztetésekkel.

A közelmúltban a 24 éves Tristan van der Vlis egy hollandiai bevásárlóközpontban minden különösebb előzmény nélkül valóságos vérfürdőt rendezett: véletlenszerűen tüzet nyitott az üzletben sétálókra, aminek következtében hat ember életét vesztette, további tizenhét pedig súlyosan megsérült. A későbbi jelentésekből kiderült, hogy a fiatalember a Call of Duty: Modern Warfare 2 című erőszakos, háborús számítógépes játékkal játszott.

A számítógépes futballjátékok erősebb fizikai és érzelmi reakciókat váltanak ki a játékosokból, mint az igazán erőszakos játékok, állítják kutatási eredményeikre hivatkozva Dr. Simon Goodson és Sarah Pearson, a Huddersfieldi Egyetem pszichológusai.

A Brit Pszichológiai Társaság glasgow-i éves konferenciáján bemutatott tanulmány azt vizsgálta, hogy a heves érzelmi reakciókat kiváltó valós életbeli eseményekhez hasonlóan a videojátékok is ugyanolyan erős reakciók kiváltására képesek-e.

A kísérlethez azért választották a kutatók éppen a futballjátékot, mert a sport különösen erős érzelmek kiváltására képes, ráadásul a szurkolók között időnként eluralkodik az erőszak. A kutatáshoz véletlenszerűen negyven férfit és nőt választottak ki a pszichológusok, akik közül néhányan erőszakos játékokkal, néhányan pedig futballjátékokkal játszottak.

A kutatók a játék közben folyamatosan mérték a résztvevők pulzusát, légzését és agyi aktivitását. A vizsgálat eredményeiből kiderült, hogy a virtuális ellenfél „meggyilkolása” egy erőszakos játékban sokkal kisebb agyi aktivitást váltott ki a játékosokból, mint például egy megszerzett gól, vagy egy kihagyott tizenegyes a focijáték során.

A játékosok sokkal könnyebben tudnak azonosulni az olyan szituációkkal, amilyenekkel a valós életben is találkozhatnak, mint egy olyan helyzettel, ahol például valakit le kell lőniük. Dr. Goodson szerint a kutatásokból világossá vált, hogy az erőszakos tartalmú videojátékok nem vezetnek automatikusan erőszakhoz, de még számos további vizsgálat szükséges, hogy a kutatók pontosan meg tudják határozni, hogy milyen típusú játékok okoznak a leginkább agressziót.