Mit tehet a háziorvos?

Az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója egy felszólalásában elmondta, hogy a klasszikus, körzeti orvosi rendszerben a ?falu eltartotta orvosát?, kimondatlanul is létezett a falukban a körzeti orvosok presztízse.

A ma végző orvosok azonban nem szívesen támaszkodnak a bizonytalan ígéretekre: meghatározott munkaidőt, világos feltételeket igényelnek, s kiszámítható jövedelemre szeretnének szert tenni. Az ország hátrányos területein azonban a forrásoldalon hiányzik az a plusz, ami a körülményekben mutatkozó hátrányt pótolni tudná.

Van-e esélyegyenlőség a háziorvosi ellátásban?

A ma működő rendszerben a véletlenen múlik, hogy adott esetben a beteg ellátására milyen körülmények között, milyen eséllyel kerül sor - akár az időfaktort, akár a rendelkezésre álló szakmai kapacitásokat nézzük. A kórházon kívüli sürgősségi ellátásban a háziorvosi ügyelet és a mentőszolgálat vesz részt, jogszabályokkal körülírt feladat-megosztásban.Nem kevésbé múlik a betegek számára a hozzáférhetőség, az esélyegyenlőség azon, hogy e két terület milyen formálisan is szervezett egységben látja el feladatát. Végeredményében az önkormányzatokon múlik, hogy az elvárható szakmai és technikai felkészültség mellett jutnak-e ellátáshoz a rászorulók vagy sem.

Dr.Balogh Sándor a statisztikai adatokkal igazolta következtetését ugyanis a morbiditási / megbetegedési / mutatók azt igazolják, hogy az ország hátrányosabb területein az egészségügyi paraméterek is messze elmaradnak a városi területekétől. Súlyosbítja a helyzetet az e területeken élő lakosság iskolázatlansága, továbbá az alacsonyabb egészségügyi kultúra velejárója a hiányos higiéné, a fertőző betegségek gyakori előfordulása, az alultápláltság. Ráadásul az egészséges életmóddal szembeni igénytelenség, továbbá a magas rokkantosítási arány és a korai halálozás.