

A Zempléni-hegység lábánál fekvő település arculatát évszázadok óta az erődítmény sziluettje határozza meg. Boldogkőváralja látnivalói közül a leglátványosabb elem kétségkívül az Oroszlánszikla, egy keskeny sziklanyelv, amelyre fából készült gyilokjáró vezet ki, egyedülálló panorámát biztosítva a környező tájra. Boldogkőváralja, és a környező települések, mint például Vizsoly egy tavaszi kirándulás keretében izgalmas úti cél lehet, amikor már virágba borulnak a vidék gyümölcsfái és friss, üde zöldbe vált a táj.

A virágzó barackfák és sudár feketefenyők ölelésében megbúvó boldogkői vár stratégiai jelentőségét fekvése adta: a Kassa felé vezető kereskedelmi útvonalat ellenőrizte. Építésének pontos ideje a történeti források szerint az 1280-as évekre tehető, és valószínűleg a Tomaj vagy az Aba nemzetséghez köthető, bár a néphagyomány Bodó aszalómester és hét lányának legendájához köti az alapítást.

Története során számos nemesi család, köztük a Drugethek, a Bebekek és a Thökölyek birtokolták. A Rákóczi-szabadságharc előestéjén, 1701-ben a császári csapatok – megelőzve, hogy kuruc fészekké váljon – megkezdték a robbantását, ám a falak nagy része szerencsére épségben maradt. A XX. század második felében, 1963-tól indult meg a szakszerű műemléki helyreállítás, amelynek köszönhetően ma bejárható a palotaszárny, a lovagterem és a torony is.
A belső terekben kialakított kiállítások az akkori mindennapi életbe és a hadtörténetbe engednek betekintést. A lovagteremben látható az ország egyik legnagyobb ólomkatona-kiállítása, amely többek között a muhi csata eseményeit rekonstruálja több ezer aprólékos figurával. A palotaszárny emeletén egy üvegpadlós kilátópontról tekinthetünk le a mélybe, miközben a falakon a vár egykori urainak portréi és címerei láthatóak.

A vár lábánál fekvő községben további kulturális értékeket találunk, mint például a barokk stílusú Péchy-Zichy-kastélyt és annak védett parkját. A terület nemcsak az autós turisták számára vonzó, hanem az Országos Kéktúra egyik fontos állomása is, hiszen a faluból induló útvonalak közvetlen összeköttetést biztosítanak a Zemplén belső vonulataival.

Autóval mindössze pár percre Boldogkőváraljától, de gyalog is csupán egy másfél órás túrára fekszik a történelmi jelentőségű Vizsoly, ahol 1590-ben Károli Gáspár az első magyar nyelvű Bibliát nyomtatta. A vizsolyi Biblia ma nemcsak vallás- és kultúrtörténeti érték, de a XVI. századi magyar nyomdászat kimagasló példája is, amely ma a hungarikum törvény védelme alá esik. A Károli Biblia, illetve a Vizsolyi Biblia Emlékhely – amely az egykori református tanító lakása volt, ma pedig nyomdaműhely és reformációtörténeti kiállítás látható – egymást kiegészítve izgalmas programot kínálnak.

Szintén Vizsolyon található az ország első Mézmúzeuma, amelyet egy korabeli parasztházban rendeztek be, és ahol a méhészet világával, a méhészkedés történetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők, de mézkóstolásra is lehetőség van.
Nem messze innen található a vizsolyi kőfejtő is, egy egyedülálló miocén kori bemutatóhely, ahol a vulkáni utóműködés során feltörő forró gázok (fumarolák) tölcsérekben formálták kerek szemcsékké a riolittufát. Az így létrejött könnyű és jól alakítható kőzetet a helyi lakosság évszázadokon át sokoldalúan hasznosította falazó- és szigetelőanyagként.
Boldogkő vára ma már élő kulturális központ, ahol rendszeres lovagi tornák és középkori bemutatók idézik meg a múltat, megőrizve a hely történelmi hitelességét, míg a környék vallástörténeti és geológiai ismereteket tartogat, melyeket izgalmas túraútvonalak kötnek össze, amelyek a tavaszi rügyfakadás idején egészen elbűvölőek.
Nézd meg videón is a különleges fekvésű boldogkői várat:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.