Vizsoly, a festői kis település, ahol ízletes Tokaj-hegyaljai borral fizettek a Biblia lapjaiért

A Hernád völgyében, festői dombok és a Zempléni-hegység ölelésében bújik meg egy apró település, amelynek neve örökre beíródott a magyar kultúrtörténetbe. Vizsoly ugyanis az 1590-ben elkészült első teljes magyar nyelvű Biblia, a Károli-féle Biblia bölcsője (amely fordítójáról, Károli Gáspárról kapta a nevét), és amely ma is megtekinthető a református templomban.

Vizsoly múltja dióhéjban

Vizsoly múltja messzire nyúlik vissza az időben: területét már az őskorban is lakták, első írásos említése pedig 1215-ből való. Középkori jelentőségét fekvésének köszönhette: a Kassa, majd azon túl Lengyelország és Oroszország felé vezető út mentén feküdt, így bíráskodások és megyegyűlések helyszínéül is szolgált. A XIV. században a magyar nemesi világ fontos színtere volt, nádorok tartották itt ítélethirdetéseiket és nagy horderejű párbajaikat.

A település mégis leginkább a XVI. század végén került a történelem középpontjába. Ecsedi Báthori István és felesége, Homonnai Drugeth Fruzsina 1588-ban itt alapították meg Magyarország egyik legkorábbi nyomdáját, kifejezetten azzal a céllal, hogy a gönci prédikátor, Károli Gáspár bibliafordítását kinyomtassák. A fiatal Szenczi Molnár Albert, későbbi zsoltárfordítónk is részt vett ebben a folyamatban: ő hordozta a kéziratokat Gönc és Vizsoly között. 1590. július 20-án napvilágot látott a magyar kultúra egyik legnagyobb alkotása, a Vizsolyi Biblia.

A református templom és freskói

Vizsoly igazi kincse a román és gótikus elemeket őrző református templom, amely eredetileg a XII. század végén épült. Az Árpád-kori szentélyhez a XIV. században hajót és tornyot illesztettek, így alakult ki a ma is látható háromosztatú szerkezet. A templom belsejében felbecsülhetetlen értékű középkori freskók maradtak fenn: a Szent László-legenda ábrázolásai, a kánai menyegző, valamint Jézus születésének jelenetei mind-mind a középkori vallásosság színes lenyomatai.

A templom kertjében található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, ahol a nyomdagépek világába pillanthatunk be. Szintén itt kapott helyet a Bibliás Könyvesház is, festett kazettás mennyezetével, amely a népművészet hagyományait idézi. A belépőjegy birtokában nemcsak a templomot és a kiállítást, hanem a Vizsolyi Biblia eredeti példányát is megcsodálhatjuk.

Több mint Biblia – Vizsoly látnivalói

Bár a település nevét a biblia tette ismertté, Vizsoly több más érdekességet is kínál. A római katolikus templom 1799-ben épült, és barokk oltáráról, valamint holland festők munkáiról nevezetes, míg a görögkatolikus templom a XX. század elején készült el, hagyományos ikonosztázával.

A természetkedvelőknek külön élményt nyújt a vizsolyi kőfejtő, amely a miocén kori vulkáni tevékenység emlékét őrzi. A helyiek által évszázadokon át használt riolittufa nemcsak építőanyag volt, hanem a népi építészet egyik alapköve. A faluban működik Mézmúzeum is, amely a méhészet világába enged betekintést, de több műemlék épületet is megcsodálhatunk, például a Mágócsy-kúriát és a XVIII. századi magtárat.

A környék felfedezéséhez is kitűnő kiindulópont Vizsoly. Néhány kilométerre található Gönc, a híres gönci barack hazája, valamint Abaújszántó és Boldogkő vára, utóbbi vára páratlan panorámát kínál a Zemplénre. A Hernád völgye gyalogtúrákra és kerékpározásra csábít, a közeli erdők és dombok pedig a természetjáróknak kínálnak élményeket.

A Vizsolyi Biblia öröksége

A Vizsolyi Biblia nem csupán vallási szempontból mérföldkő: a magyar nyelv fejlődésének is meghatározó állomása. Szövege évszázadokon át formálta a nyelvhasználatot, irodalmat és gondolkodást, és erősítette a nemzeti öntudatot. Hatása a kuruc kor lelkészeitől a XVIII. századi üldöztetéseken át a mai napig érződik.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: