

A tavasz beköszöntével az arborétumok, botanikus kertek az újjászületés leglátványosabb színhelyeivé válnak, ahol a természet ereje és szépsége teljes pompájában mutatkozik meg. Ilyenkor a téli álomból ébredező parkok milliónyi színnel és illattal telnek meg, felejthetetlen élményt nyújtva a látogatóknak. A kora tavaszi hagymás növények után sorra bontják szirmaikat a díszfák és cserjék, életre keltve a gondosan tervezett tájképi kerteket.

Ezek a gyűjteményes kertek sokszor nem csupán botanikai látványosságok, hanem élő időkapszulák is, amelyek egykori főúri családok ízlését és kertművészetét őrzik. Egy kellemes tavaszi séta során megelevenedik a múlt: a százéves fák alatt sétálva ugyanazt a nyugalmat tapasztalhatjuk meg, mint a birtokok hajdani tulajdonosai. Érdemes tehát útra kelni, hiszen a virágzás csúcspontja minden évben megismételhetetlen pillanatokat tartogat Magyarország legszebb arborétumaiban (épp úgy, ahogy az ősznek is megvan a maga varázsa).
Az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület az 1820-as években József főherceg egykori kastélyparkjaként jött létre, és máig őrzi a Habsburg-család kertépítészeti örökségének klasszicista elemeit. A több mint 40 hektáros arborétum legfőbb tavaszi látványossága a hazánkban egyedülálló, két és fél hektáron elterülő hóvirágmező, amely hét hóvirágfaj huszonnégy változatával fogadja a látogatókat kora tavasszal.

A Budai Arborétum a Budapesti Corvinus Egyetem Villányi úti kampusza körül, a Gellért-hegy déli lábánál terül el, és hazánk egyik legértékesebb növénygyűjteményeként tartják számon. Az 1893-ban alapított, ma már természetvédelmi oltalom alatt álló arborétum több mint 1600 fás szárú dísznövényfajnak ad otthont, amelyek között számos ritkaság és különleges kertészeti fajta is megtekinthető.

A Badacsonyörsön található Folly arborétum egyedülálló módon egy család generációkon átívelő, ma is magánkézben lévő „élő fenyőmúzeuma”, amelyet Folly Gyula orvos alapított a XX. század elején. A Balatonra néző, mediterrán hangulatú kert különlegessége a százéves cédrusok és különleges ciprusok gyűjteménye. A látogatás során a történelmi hitelességet a család saját borászata és a kertet övező egykori birtok szerkezete teszi teljessé, ahol a természet és az emberi gondoskodás évszázados összhangja tapasztalható meg.

A gróf Ambrózy-Migazzi István által 1922-ben alapított Jeli arborétum különlegessége a világhírű, több mint 300 változatból álló rododendron-gyűjtemény, amely májusban egyedülálló színkavalkáddal várja a látogatókat. A 2019-ben lombkoronaösvénnyel is bővült arborétum területén a háború nyomait őrző lövészárkok és az alapító sírkertje is megtalálható, megőrizve a hely történelmi hitelességét. Szintén Ambrózy-Migazzi István alapította a ma Szlovákia területén található Malonyai arborétumot is.

A Szombathelyen található Kámoni arborétum hazánk egyik legváltozatosabb fásgyűjteménye, amely különösen a több száz fajt számláló, tavasszal virágba boruló rododendron-állományáról nevezetes. A Gyöngyös-patak vizével táplált kis tavak és a több mint százéves fenyőóriások között sétálva az ide látogatók egy különlegesen gazdag és gondozott arborétum nyugalmát élvezhetik. Kialakítása az 1860-as években kezdődött el, de a tervszerű kertépítést csak az 1890-es években kezdte el az alapító Saághy István.

A Zirci Ciszterci Apátság szomszédságában elterülő angolkert az ország legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteménye, amelynek első példányait még az 1780-as években ültették el a szerzetesek. A középkori halastó körül kialakított, ma már országos jelentőségű természetvédelmi területként működő Zirci arborétum közel hatszáz növényfajnak, köztük négyszáz éves tölgyeknek és különleges egzótáknak ad otthont.

Nézd meg a Jeli arborétumról készült kisfilmet:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.