

A Bakony hegység délkeleti lábánál fekvő Várpalota méltatlanul mellőzött település, különösen a közeli nagyobb városok, Székesfehérvár és Veszprém mellett, ha turizmusról van szó. Pedig a városnak amellett, hogy komoly múltja van, számtalan látnivalóval is elvarázsolja a látogatókat.

A város területén már a római, majd az avar korban is éltek, erre utalnak a környéken talált sírkövek, illetve halomsírok is, majd a középkorban Palota virágzó mezővárossá fejlődött. A török időkben jelentősége tovább nőtt, köszönhetően várának, illetve annak kapitányának, Thury Györgynek, akiről még Zrínyi Miklós is megemlékezett Szigeti veszedelem című verses eposzában.

A Várpalota központjában álló Thury-vár a város legismertebb nevezetessége, amely még a XV. században épült az Újlaki-család számára, akik 1524-ig uralták az elegáns reneszánsz kúriát, amely 1552 után az ország egyik leghíresebb végvára lett. A félelmetes törökverő hírében álló Thury György 1554-ben érkezett Palotára, amelynek 1558-ban lett várkapitánya, s egészen 1567-ig maradt is annak élén.
Ennek a dicsőséges időszaknak állít emléket a vár jó néhány kiállítása, így például a Török szoba, a fegyver kiállítás, az építéstörténeti kiállítás, a középkori konyha, illetve a kínzókamra a kínzó eszközökkel együtt. Emellett egy helytörténeti kiállításnak és a Gróf Sztáray Antal Bányászattörténeti Gyűjteménynek is a vár ad otthont.

A Thury-vártól alig öt perc sétára található az elegáns Zichy-kastély, amelynek történelmi falai között a Trianon Múzeum anyagát lehet megnézni. A gyűjtemény nem kisebb feladatot tűzött ki célul, mint a Kárpát-medence egyetlen múzeumaként az első világháborút követő békediktátum és annak napjainkra is kiható következményeinek bemutatását. Az épületet, amely 1724-ben épült, majd egy tűzvész során leégett, 1865-ben Ybl Miklós tervei alapján építették újjá.

Inota, amely Várpalota keleti városrésze további nevezetességeket is rejt. Egyrészt itt találhatók a város római kori történetének néma tanúi, az úgy nevezett halomsírok, amelyek a Kr. u. II. századból származnak, és a 70-es években tárták fel őket. A sírokba a romanizált őslakosság egy-egy férfitagját temették, egy fiatalabb és egy idősebb férfit.
Inota egy másik izgalmas kulturális, vallási műemléke az Árpád-korban, a XI. században épített Szent Márton-templom, mely viszontagságos sorsa ellenére megőrizte szép, korabeli freskóit.

Várpalotától alig 5 kilométerre északnyugati irányban, a Bakony erdeiben, a Fajdas-hegység egyik völgyében található Bátorkő várának romja. A vár a XIII-XIV. század fordulóján épülhetett a Konth-család számára, majd később az Újlakiak birtoka lett, akik vadászkastélyként használhatták az erősséget, amely feltehetőleg a török időkben pusztult el. Bátorkő (ma: Pusztapalota) tökéletes kirándulási cél lehet Várpalotáról, ahonnan a piros kereszttel jelzett jelzett turistaút vezet a romhoz.
A Várpalota mellett található Öskü szintén érdemes egy rövid látogatásra, hiszen mesebeli gombához hasonló bájos kerektemploma egészen egyedülálló Magyarországon. Sokáig az a legenda tartotta magát, hogy a templom egykor török mecset lehetett, utóbb azonban kiderült, hogy az Árpád-kori rotundák egyikeként, valamikor a XI. században épülhetett. Jelenlegi tetőzetét a XVIII. század óta őrzi.

Érdemes ellátogatni a Várpalotától 15 kilométerre északra fekvő Tés községbe is, ahol ipartörténeti kincsekre, az 1840-ben épült Helt- és az 1924-ben épült Ozi-szélmalmokra lelhetünk. A holland típusú szélmalmok a Dunántúlon egészen ritkaságszámba mennek, ami pedig igazi csemege, hogy a Helt-malom még most is működőképes. A két malom mellett Cseszneki Ferenc, uradalmi kovácsmester eredeti állapotában megőrzött kovácsműhelye is látogatható, amely így a tési iparosoknak is emléket állít.

Ha a környéken kirándulnánk, Tés belterületétől északra, az Országos Kék-túraútvonal mentén található a csaknem 20 méter magas, fából épült Széchenyi Zsigmond kilátó, amelynek pihenő szintjéről csodálatos panoráma tárul az ember szeme elé.
Végezetül ne hagyjuk ki a Várpalotától 14 kilométerre délre fekvő Nádasladányt se, ahol az ország talán legszebb historizáló, neogótikus kúriáját, a Nádasdy-kastélyt találjuk, amelyet gyönyörű angolpark ölel körbe. A család XIX-XX. századi otthonául szolgáló kastélyban ma múzeum működik, ahol a Nádasdyak történetével, illetve a kastély és a park építéstörténetével ismerkedhetnek meg az érdeklődők interaktív módon.

Nézd meg Várpalota kincseit az alábbi videóban is:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.